A Népszabadság megjelenésének felfüggesztése a magyar sajtószabadság, szólásszabadság, véleményszabadság legfeketébb napja.
A Sajtószakszervezet nem politizál, hanem tagjainak, főként a magyar írott sajtó munkavállalóinak érdekeit védi. Ezzel együtt meg kell állapítania, hogy a Népszabadság megjelenésének felfüggesztése elsősorban politikai kérdés. Ellenkező esetben, ha üzleti döntés volna, semmi szükség nem lett volna az online kiadás (benne az eddig megjelentetett anyagok és archívum) hozzáférhetőségének blokkolására. Semmivel sem indokolható a péntek esti, tehát a hétvége miatt az akcióképességet blokkoló lépés, a munkatársak futárral történt értesítése, az email címek blokkolása, a szerkesztőségi rendszerhez, az ott tárolt adatokhoz, anyagokhoz való hozzáférés lehetetlenné tétele, a dolgozók személyes tárgyainak „felelős őrzésbe vétele”.
Érdekvédelmi szempontból különösen kifogásolható, hogy semmiféle előzetes értesítés, konzultáció nem történt, továbbá, hogy amikor a menedzsment már kész helyzetet teremtett, akkor sem tette lehetővé, hogy a felkészült munkajogásszal, a munkavállalók érdekeit figyelembe vevő javaslatokkal a tárgyalásokra érkező szakszervezeti és üzemi tanácsi képviselők részt vehessenek a vasárnapi tárgyalásokon. (Ígéretük szerint hétfőn biztosítanak számukra fórumot.)
Semmilyen vonatkozásban nem minősíthető jóhiszemű magatartásnak az, ahogyan a munkavállalókkal és az őket képviselő legitim szervezetekkel bántak. Különösen az nem, hogy a szerkesztőség felajánlásai és konstruktív hozzáállása ellenére is ragaszkodtak a megjelenés szüneteltetéséhez, ami a gazdasági ellehetetlenüléshez vezethet.
A Sajtószakszervezet, mint a magyar sajtó területén ágazatilag és a Mediaworksnél, különösen a Népszabadság szerkesztőségében érintett munkavállalói érdekvédelmi szervezet, ezzel együtt kijelenti, hogy a Népszabadságnál péntek óta történtek elsősorban a magyar politikai életet és annak harcait jellemző politikai események. Ezt a vonatkozást a politikának kell a maga erőivel és eszközeivel értékelnie és kezelnie; ez az ő vizsgája lesz.
Másodsorban ezek a sajtószabadság, az újságíró szakma szakmapolitikai témái. Ha úgy tetszik, a magyar társadalom egészét érintő kérdések. Arról van ugyanis szó, hogy a magyar társadalom igényel-e, kész-e működtetni és eltartani egy olyan a politikától független, sokszínű, intézményesített tájékoztatási rendszert, amely összességében ellátja őt a racionális döntések meghozatalához szükséges pártatlan információkkal, vagy végleg lemond a demokrácia intézményrendszeréről. Kész-e megteremteni ennek üzleti modelljét és anyagi bázisát, vagy végleg behódol a politikai propaganda intézményeinek?
Csak harmadsorban van ugyan szó munkajogi, a munkavállalók személyes egzisztenciáját érintő kérdésekről, de mint munkavállalói érdekvédelmi szervezet, ezzel együtt ki kell jelentsük: a tulajdonos és a menedzsment viselkedése ebből a szempontból rosszhiszemű volt. Követeljük tehát, hogy a dolgozók sorsát érintő minden kérdésben a vonatkozó törvényeknek megfelelően, átláthatóan, világosan, az érintett munkavállalói szervezetek jogainak és funkcióinak maximális szem előtt tartásával, teljes empátiával, és az írott jogokat is meghaladó együttműködéssel tartsák szem előtt a dolgozók érdekeit, tegyék lehetővé a további, akár tulajdonosváltással együtt járó eredményes működést, a társadalom üzleti korrekcióját.
A Sajtószakszervezet kifejezi szolidaritását a Népszabadság minden újságírójával, kiadói alkalmazottjával, és kijelenti, hogy minden hazai érdekvédelmi szervezettel, elsősorban a Magyar Szakszervezeti Szövetséggel, továbbá a Nemzetközi és az Európai Újságíró Szövetségekkel (az IFJ-vel és EFJ-vel) karöltve minden lehetséges szakmapolitikai és érdekvédelmi fórumot igénybe vesz a dolgozók jogainak érvényesítése, egzisztenciális káruk enyhítése, a sajtószabadság érvényre juttatása érdekében.