A SAJTÓSZAKSZERVEZET ALAPSZABÁLYA

A MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBEN

 

(Elfogadta a Sajtószakszervezet 2015. március 12. napján megtartott választmányi ülése.)

 

1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.1. A szervezet neve: Sajtószakszervezet

Székhelye: Budapest (1115 Budapest, Bartók Béla út 152/c.)

Működési területe: Magyarország

1.2. A Sajtószakszervezet a sajtó területén dolgozó valamennyi munkavállaló érdekeit képviselő és védő, független, önálló, demokratikus szakmai szakszervezet.

1.3. A Sajtószakszervezet céljainak elérése érdekében bevételeivel önállóan gazdálkodó jogi személy.

1.4. A Sajtószakszervezet tagja a Nemzetközi Újságíró Szövetségnek (IFJ – Brüsszel).

2.  A SAJTÓSZAKSZERVEZET CÉLJA, ALAPFELADATAI

2.1. A Sajtószakszervezet célja tagjai munkavállalói érdekeinek kifejezése, képviselete, érvényre juttatása, védelme.

2.2. A Sajtószakszervezet mint szakmai érdekvédelmi szervezet illetékes valamennyi kérdésben, amely a sajtó területén foglalkoztatott újságírók, szerkesztőségi alkalmazottak,  kiadói, hírügynökségi  és intézményi dolgozók jogait, élet- és munkakörülményeit érinti. Minden fórumon az érdekeltekkel közösen fellépve, illetőleg nevükben közvetlenül vagy megbízottjai útján képviseli tagjainak érdekeit.

2.3. A Sajtószakszervezet részt vállal a minden magyar munkavállalót érintő általános érdekvédelemben. Országos kérdésekben közösen felléphet minden olyan szervezettel, amelynek céljai az adott esetben egybeesnek tagjainak érdekeivel, és szolidaritást vállalhat minden olyan megmozdulással, amelyet bármely szakszervezeti tömörülés vagy önálló szakszervezet kezdeményez.

2.4. A Sajtószakszervezet céljainak elérésére a következő alaptevékenységeket folytatja:

a. ellátja minden tagjának érdekképviseletét és érdekvédelmét;

b. igazolványt ad ki tagjainak;

3. ellenőrzi a szakszervezeti tagok jogainak érvényesülését;

4. alapszervezetei tagjaik nevében az Mt. 276.§. keretei között kollektív szerződést köthetnek, amelynek a munkaviszonyra vonatkozó rendelkezései kiterjednek a munkaadóval munkaviszonyban álló valamennyi dolgozóra,

5. lefolytatja a szakmára kiterjedő béralkut;

6. fellép egy ágazati (szakmai) kollektív szerződés létrehozásáért, részt vállal megalkotásában;

3. egyéni képviseletet nyújt a szakmában tevékenykedő – vállalkozói szerződéssel, illetőleg önálló újságíróként dolgozó – tagjainak;

4. kezdeményezi az üzemi tanácsok létrehozását, szoros együttműködésben dolgozik az üzemi tanácsokkal, illetve üzemi megbízottakkal;

5. képviseli tagjait – meghatalmazásuk alapján – gazdasági és szociális érdekeik védelme céljából bíróság, hatóság és egyéb szervek előtt,

6. hozzájárul a rászoruló tagok anyagi helyzetének javításához;

7. működteti az általa alapított Vasvári Pál Önsegélyező Sajtóalapítványt;

8. üdülőket tart fenn, illetve üzemeltet vagy bérel, és szervezi a sajtó dolgozóinak, nyugdíjasainak és hozzátartozóiknak kedvezményes üdültetését;

9. tagjainak egészségvédelmére programokat szervez, ezekre lehetőséget biztosít;

10. honlapot, szakmai lapot és kiadványokat ad ki, jelentet meg;

11. képviseli és támogatja a szakmában munkanélkülivé váltakat;

12. támogatja és szervezi a szakma nyugdíjasainak tevékenységét;

13. szervezi tagságát különböző közösségi feladatok elvégzésére;

14. kitüntetésekkel, jutalmakkal ösztönzi és ismeri el a szakszervezet érdekében végzett munkát;

15. nemzetközi kapcsolatokat tart fenn, és tagjainak (valamint pártoló és tiszteletbeli tagjainak) kiadja az IFJ nemzetközi újságíró-igazolványát;

16. szolidaritási akciókat kezdeményez és szervez.

3.  A SAJTÓSZAKSZERVEZET ANYAGI ALAPJAI

 

3.1. A Sajtószakszervezet egyesületként az egyesületi cél megvalósításával összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult. Minden vagyona és minden bevétele, teljes gazdasági tevékenysége csakis alaptevékenységét, az érdekvédelmi munkát szolgálja.

3.2. Saját tulajdonú ingatlanvagyona:

a.)irodahelyiség Budapesten (természetben XI., Bartók Béla út 152/c. alatt,) kétszobás, 58 négyzetméteres ingatlan, (hrsz.: 3336)

b.)üdülőtelep Jászszentandráson (természetben Tavasz utca 28.-30. sz. alatt) két, összefüggő telken:

1/egy négy darab két-kétszobás (40-40 négyzetméteres apartmant magában foglaló), 2011-ben felhúzott, berendezett üdülőszálló, (hrsz.: 290)

2/három darab üdülő faház. (hrsz.: 266)

c.) üdülőapartman Balatonszemesen (természetben Ady Endre út 30. sz. alatti üdülő-társasházban)  58 négyzetméteres kétszobás ingatlan (hrsz.: 164/A/16)

(A vagyon az ingyenes vagyonátadási eljárás folyamán országgyűlési határozatra került a Sajtószakszervezet tulajdonába a b/2-ben szereplő régi tulajdonú faházas telekrészen kívül).

 3.3. A Sajtószakszervezet működésének költségeit a befizetett tagdíjakból, pályázati úton nyert forrásokból, támogatásokból és adományokból, valamint a cél szerinti tevékenység feltételeinek biztosítása érdekében végzett gazdasági-vállalkozási tevékenység bevételeiből fedezi, így is biztosítva a tagságnak nyújtott szolgáltatásokat. A Sajtószakszervezet minden ingó és ingatlan vagyona olyan felhalmozott célvagyon, amelyet cél szerinti alaptevékenysége, az érdekvédelem gyakorlása céljából hasznosít.

3.4. Az alapszervezetek a tagdíjaknak ezen alapszabály szerint számukra biztosított hányadával, valamint más bevételekkel (így az alapszervezethez   tartozó nyugdíjas szakszervezeti tagok teljes tagdíjával,  adományokkal,támogatásokkal) gazdálkodnak.

A tagdíjbevétel megoszlása:

= a munkahelyeken létesülő alapszervezetek esetében

   a tagdíjbevétel  50%-a a központnál marad,

     a tagdíjbevétel  50%-a az alapszervezetekhez kerül átutalással,

= a központi alapszervezet tagdíjaival a központ,

= a központi nyugdíjas alapszervezet tagdíjaival a központ kezelésével önmaga gazdálkodik.

Az alapszervezetek a részükre biztosított tagdíjhányaddal önállóan gazdálkodnak, de elszámolásra kötelezettek. Igényelhetik pénzösszegeik központi kezelését is, ez esetben alkalmanként kell elszámolniuk.

3.5. Egyes kampányfeladatok, országos vagy regionális rendezvények alkalmából az alapszervezeti hozzájárulás mértékét az elnökség határozza meg.Ez a hozzájárulás éves szinten nem haladhatja meg az alapszervezetekhez átutalt egyhavi tagdíjhányadot.

3.6. Az alapcél szerinti, illetőleg az esetleges gazdasági-vállalkozási tevékenységből származó bevételeket és ráfordításokat elkülönítetten kell nyilvántartani. Az éves beszámolót, – amely a mérleget, az eredménykimutatást és a kiegészítő mellékletet tartalmazza – a döntéshozó szerv, a választmány hagyja jóvá.

3.7. A gazdálkodási év elteltével a gazdálkodás fenti adatairól a Sajtószakszervezet tagságát a szervezet honlapján kell tájékoztatni.

 

4. TAGSÁG

 

4.1. A Sajtószakszervezet tagja lehet az a természetes személy (újságíró, szerkesztőségi alkalmazott, hírügynökségi, kiadói és sajtómunkát végző intézményi dolgozó), aki munkaviszonyban áll, vagy vállalkozóként, önálló újságíróként dolgozik, elfogadja a Sajtószakszervezet alapszabályát, és rendszeresen fizeti a tagdíjat. Mindez vonatkozik a gyakornokokra, pályakezdőkre, nyugdíjasokra és munkanélküliekre is.

4.2. Minden szakszervezeti tag egyidejűleg más szakszervezetnek vagy egyéb érdekvédelmi szervezetnek is tagja lehet.

4.3. A Sajtószakszervezetnek a rendes tagok mellett lehetnek  pártoló, illetőleg tiszteletbeli  tagjai.  Pártoló tag lehet az a  természetes személy, aki magáévá teszi a szakszervezet célkitűzéseit és kész azokat a maga anyagi  eszközeivel támogatni. A tiszteletbeli tagokat a szakszervezet tagjai választják meg e tagságra.

4.4. A szakszervezeti tagsági jogviszony azon írásbeli belépési nyilatkozat benyújtásával kezdődik, amelyben a belépő elfogadja a szakszervezet alapszabályát és vállalja az abban foglalt tagdíj fizetését.

A tagsági jogviszony megszűnik a tag írásbeli kilépési nyilatkozatával, vagy a tagságra méltatlanná válásával (amit az ügyvezető testület határozhat el a szervezeti és működési szabályzatban előírtak szerint), illetőleg írásbeli felmondással szűntetheti meg a tagsági jogviszonyt a szakszervezet – – harmincnapos határidővel -, amennyiben a tag nem felel meg a tagsági viszony létesítése feltételeinek.

4.5. A tagok jogai:

a. részt vehet a szervezet tevékenységében és rendezvényein;

2. szakszervezeti tisztségre választhat és választható;

3. joga van véleményt nyilvánítani, javaslatot tenni és szavazni a szakszervezeti álláspont kialakításakor, valamint ellenőrizni a döntések végrehajtását. Kisebbségi véleményével jogában áll – a többségi határozat végrehajtásával egyidejűleg – a szakszervezet magasabb fórumához fordulni;

4. kérheti a bíróságtól a szakszervezet szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy a létesítő okiratba (a hatályos alapszabályba) ütközik – attól az időponttól számított harminc napon belül, amikor a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna. A határozat meghozatalától számított egyéves, jogvesztő határidő elteltével per nem indítható.

5. a szakszervezeti tag

– szakszervezeti igazolvánnyal rendelkezik;

– jogosult az igazolvánnyal jelzett szolgáltatásokra;

– jogsegélyre (munka- és bérügyi, jogi és szociális kérdésekben), a szakszervezeti segélyrendszerben való részvételre;

– jogosult nemzetközi (IFJ) újságíró-igazolvány igénylésére (ezen jog érvényes a pártoló és tiszteletbeli tagokra is).

4.6. A tagok kötelességei:

a. köteles eleget tenni az alapszabályba foglalt kötelezettségeknek;

b. rendszeresen fizetnie kell a tagdíjat (mértéke a 4.7. pontban);

c. részvétel a szakszervezeti akciókban;

d. a szakszervezeti tag törvényes sztrájk esetén nem követhet el sztrájktörést

e. nem veszélyeztetheti a szakszervezet céljának megvalósítását és a szakszervezet tevékenységét.

4.7. A tagdíj mértéke:

a. munkaviszonyban álló rendes tagok esetén a munkahelyen kifizetett bruttó jövedelem 1%-a (ezen összeg csökkenti az adóalapot);

2. vállalkozó, önálló újságírók esetén: a saját bevallásuk szerinti összeg,

de minimálisan a mindenkori minimálbér 1%-a;

c. nyugdíjas, gyesen, gyeden, fizetés nélküli szabadságon lévő, tanuló és munkanélküli tagok esetén minimálisan 200,- forint/hó;

d. a pártoló tagok esetén önként felajánlott összeg, amely azonban nem lehet kevesebb havi 1000,- forintnál;

e. a tiszteletbeli tag támogatásának mértékét egyedi megállapodásban az illetékes szakszervezeti szerv és a tiszteletbeli tag határozza meg.

5.  A SAJTÓSZAKSZERVEZET SZERVEZETE

5.1. Szervezeti felépítés

5.1.1. A Sajtószakszervezet önálló szakszervezet, amely demokratikus elveket követ és demokratikusan épül fel.

5.1.2. A Sajtószakszervezet elsősorban a munkahelyeken létrehozott alapszervezetekből, valamint az egyéni tagságot összefogó központi alapszervezetből és a központi nyugdíjas alapszervezetből áll.

5.1.3. A Sajtószakszervezet felépítése:

a. döntéshozó szerve a választmány, amelynek tagjait és póttagjait az alapszervezeti tisztújító taggyűlések választják meg az országos tisztújítás során, ötévenként.

b. ügyvezető szerve a 11 tagú elnökség, amelyet ötévi időtartamra a tisztújító választmányi ülés (kongresszus) választ meg, és amely a választmánynak tartozik beszámolási kötelezettséggel;

c. felügyeleti szerve a 3 tagú felügyelőbizottság, amelyet a tisztújító választmányi ülés (kongresszus) választ meg ötévi időtartamra, és amely ellátja a pénzügyi, valamint a szervezeti tevékenység belső törvényességi felügyeletét. A felügyelőbizottság a tisztújító választmányi ülésnek tartozik beszámolási kötelezettséggel.

1. A Sajtószakszervezet döntéshozó szervének tagjait és póttagjait  közvetlen úton a tagság választja meg a szakszervezeti bizottságok tagjaival együtt, az országos tisztújítás során az alapszervezeti taggyűléseken, létszámarányosan ötévi időtartamra.

2. A Sajtószakszervezet vezető tisztségviselői: az elnök, az ügyvezető társelnök, társelnök. Őket, valamint a további ügyvezető testületi tagokat a tisztújító választmányi ülés (kongresszus) ötévi időtartamra választja meg:

a. a Sajtószakszervezet elnöke, aki szükség szerint a képviseleti jogot is gyakorolhatja,

b. a Sajtószakszervezet ügyvezető társelnöke, aki egyben a Sajtószakszervezet első számú képviselője,

c. a Sajtószakszervezet társelnöke, aki helyettesíti az ügyvezető társelnököt annak tartós távolléte esetén, s aki ez esetben a Sajtószakszervezet ügyvezetőjeként a képviseleti jogot is gyakorolja;

4. az elnökség további 8 (nyolc) tagja és 3 (három) póttagja;

5.1.4. a felügyelőbizottság elnöke, 2 (kettő)  tagja és (2 kettő) póttagja.

 

5.2. Választmány

 

5.2.1. A Sajtószakszervezet döntéshozó szerve: a választmány.

5.2.2. A választmány tagjait és póttagjait a szakszervezet alapszervezetei közvetlen úton (alapszervezeti taggyűléseken) választják meg az ötévenként megtartandó tisztújító választmányi ülés előkészítése során. A választmány tagja a Sajtószakszervezet elnöke és két társelnöke. A választmány ülését az ügyvezető elnök hívja össze és vezeti le.       

5.2.3. A választmány kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) az alapszabály megállapítása és módosítása, elfogadása,

b) az ügyvezető szerv beszámolójának – ezen belül a szakszervezet vagyoni helyzetéről szóló jelentésnek – elfogadása,

c) az éves költégvetés elfogadása,

d) a szakszervezet más szakszervezettel, egyesülettel való egyesülésének,szétválásának, vagy a szakszervezet  megszűnésének  elhatározása;, illetőleg bármely szakszervezeti   szövetséghez (konföderációhoz) csatlakozásának vagy abból kiválásának kimondása.  

e) az elnök, az ügyvezető társelnök és a társelnök, illetőleg a felügyelőbizottsági elnök és tagok megválasztása és visszahívása,  és díjazásának megállapítása

f) az elnökség mint ügyintéző szerv további  tagjainak a  megválasztása és visszahívása,  és díjazásának megállapítása

g) a szervezeti és működési szabályzat elkészítése és módosítása,

h) szakmai kollektív szerződés megkötése, módosítása.

i)  a vezető tisztségviselő (elnökség) feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő a szakszervezettel munkaviszonyban áll;

j) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a szakszervezet saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;

k) a jelenlegi és korábbi szakszervezeti tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;

m) a végelszámoló kijelölése.

5.2.4. A választmány akkor határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni. A szakszervezet szervei határozataikat a jelenlévők szótöbbségével hozzák meg, kivéve az 5.2.d. és e. pontban szereplő döntéseket, melyeknek elfogadásához minősített többség (66% + 1 fő)  szükséges. Az alapszabály módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata, a szakszervezet céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló választmányi döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

A határozatok kihirdetése a jelenlévőkkel szóban, a szakszervezet többi tagjával e-mailben történik.

5.2.5. A választmányi ülés a vezető tisztségviselőket,  (a szakszervezet elnökét, ügyvezető társelnökét, társelnökét,) az elnökség további tagjait, valamint a felügyelőbizottság elnökét és tagjait, a választmányi ülés szavazatszámlálóit és a jegyzőkönyvvezetőjét titkos szavazással választja meg. Minden egyéb kérdésben nyílt szavazással dönt.

 5.2.6. Ha az ülés nem határozatképes, megismételt ülést kell tartani a határozatképtelen ülést követően későbbi időpontban.

Ez az ülés a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes, de nem határozhat személyi kérdésekről és az alapszabályról.

5.2.7. A választmányt minden olyan alkalommal össze kell hívni, amikor kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdésekben kell dönteni, illetőleg ha tagjainak 10 %-a, vagy a szakszervezet felügyelőbizottsága összehívását kezdeményezi. Ugyancsak össze kell hívni, ha a működés törvényességének helyreállítása érdekében a bíróság összehívja a döntéshozó szervet. Az ügyvezető szerv köteles a választmányt összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha a szakszervezet vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi; a szakszervezet előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy a szakszervezet céljainak elérése veszélybe került.

5.2.8. A választmányi ülést az ügyvezető társelnök 15 nappal a tervezett időpont előtt a tárgyalandó anyagok megküldésével (levélben vagy e-mailen) hívja össze. A meghívónak tartalmaznia kell a jogi személy nevét és székhelyét; az ülés idejének és helyszínének megjelölését; az ülés napirendjét.

5.2.9. A választmányi ülésre meg kell hívni a felügyelő bizottság tagjait, a Sajtószakszervezet örökös tagjait, a szakszervezet gazdasági vezetőjét és a Vasvári Pál Önsegélyező Sajtóalapítvány ügyvezető elnökét.  

5.2.10. A választmány alapszervezetek által megválasztott tagjainak mandátuma a következő tisztújító alapszervezeti taggyűlések napján jár le. A megválasztásra nem kerülő választmányi tagokat a tisztújító választmányi ülésre tárgyalási joggal meg kell hívni.

 

5.2.11.TISZTÚJÍTÓ VÁLASZTMÁNYI ÜLÉS (KONGRESSZUS)

 

A Sajtószakszervezet valamennyi vezető szervét ötévenként újjá kell választani, és az ötéves ciklus végén tisztújító választmányi ülést (a Sajtószakszervezet hagyományai szerint kongresszust) kell tartani.

A ciklus végén minden alapszervezet taggyűlésen tárgyalja meg helyi vezető szervének beszámolóját, választja meg az új szakszervezeti bizottság titkárát és tagjait, valamint a döntéshozó szervben, a választmányban a szervezetet képviselő tagokat.

A tisztújítás lebonyolítására az elnökség javaslatára a működő választmány 60 nappal a tervezett időpont előtt létrehozza a választást lebonyolító szervező bizottságot, amely gondoskodik a szervezeti és működési szabályzatban foglalt szervezési feladatok lebonyolításáról és a szükséges dokumentumok elő- és elkészítéséről. Ezen választmányi üléssel megkezdődik az alapszervezeti tisztújítások folyamata.

A választmány meghatározza az aktuális választmányi létszámot, elfogadja az egy-egy alapszervezetben megválasztandó tagok számát.

Alapelv, hogy

• a szakszervezet minden 25 tagját 1 választmányi tag képviselje, de

• minden 10-nél több tagú alapszervezetnek két képviselője legyen a döntéshozó szervben, (a titkár választmányi tagnak választható), 

• az elnök és a két társelnök a választmány tagja, de nem számít bele az alapszervezeti kvótába.        

A választást előkészítő ülésén a választmány  megválasztja a jelölő bizottságot.

A tisztújító választmányi ülésre a választmányi ülés alapszabályban foglalt szabályai alkalmazandók. 

         

5.3.   Elnökség

5.3.1. A Sajtószakszervezet ügyvezető testülete: 11 tagú elnökség (sorában az elnökkel és a társelnökökkel), amelyet a választmány saját tagjai sorából választ meg ötévi időtartamra.

Elnök: F. Kováts Éva (7100 Szekszárd, Kuruc u. 20.)

Ügyvezető társelnök: M. Lengyel László (1034 Budapest, Dévai B. M. tér 25.)

Társelnök: Hargitai Miklós (2483 Gárdony, Madarász V. u. 9.)

5.3.2. Az elnökség dönt minden olyan kérdésben, amelyet az alapszabály nem sorol a választmány kizárólagos hatáskörébe.

Hatáskörébe tartozik elsősorban:

a) a szakszervezet napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;

b) a beszámolók előkészítése és azoknak a választmány elé terjesztése;

c) az éves költségvetés elkészítése és annak a választmány elé terjesztése;

d) a szakszervezeti vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a választmány hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;

e) a szakszervezet jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;

g) a választmányi ülés napirendi pontjainak meghatározása;

h) részvétel a választmány ülésén és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;

i) a tagság nyilvántartása;

j) a szakszervezet határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;

k) a szakszervezet működésével kapcsolatos iratok megőrzése;

l) a szakszervezetet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és

m) az alapszabály felhatalmazása alapján jóváhagyja a tagfelvételeket

n) a Sajtószakszervezet és a médiában tevékenykedő társszervezetek közötti együttműködés elveinek kidolgozása;

o)  az üzemi tanácsokkal kialakított együttműködés elveinek kidolgozása;

p) a Vasvári Pál-díj, a Vasvári Pál Emlékplakett, az örökös tagi címek és egyéb szakszervezeti kitüntetések, központi jutalmak odaítélése, valamint a kitüntetésre felterjesztés más szervekhez;

r) a szakszervezet kiadványai és honlapja feladatainak meghatározása;

s) kijelölés külföldi utakra, tanácskozásokra, esetleges ösztöndíjakra;

t) állásfoglalás a  szakszervezet választott tisztségviselőit érintő munkajogi kérdésekben;

h) kapcsolattartás a Sajtószakszervezet által alapított, önálló jogi személyiségű közhasznú Vasvári Pál Önsegélyező Sajtóalapítvánnyal.

5.3.3. Az elnökség felelős vezetője: az ügyvezető társelnök.

5.3.4. Az elnökség általában háromhavonta ülésezik. Üléseit az ügyvezető társelnök a napirend ismertetésével és a hozzá csatolt írásbeli dokumentumokkal 8 nappal előbb hívja össze. Az elnökség akkor határozatképes, ha az ülésen megjelenik tagjainak 50%-a + 1 fő. Határozatképtelenség esetén megismételt ülést kell tartani.

5.3.5. Az elnökség ülésén a Sajtószakszervezet elnöke, illetőleg valamelyik társelnök elnököl.

5.3.6. Az elnökség ülésének állandó meghívottai tanácskozási joggal: a felügyelőbizottság elnöke és tagjai, a Vasvári Pál Önsegélyező Sajtóalapítvány ügyvezető elnöke, a 100 főnél nagyobb létszámú alapszervezetek szb-titkárai, valamint a Sajtószakszervezet gazdasági vezetője.

5.4. Alapszervezet

5.4.1.A szakszervezeti munka legfontosabb színtere az alapszervezet.

5.4.2.Alapszervezetet minimálisan 3 (három) szakszervezeti tag hozhat létre.

5.4.3.Alapszervezetet elsősorban kiadói-szerkesztőségi munkahelyeken lehet létrehozni. A szórvány tagság (a kis létszámú vállalatoknál, cégeknél dolgozó szakszervezeti tagok), az önálló újságírók, vállalkozók, a munkanélküliek valamint a munkahelyi alapszervezethez nem tartozó nyugdíjasok összefogására, érdekeik együttes képviseletére és védelmére központi, szakirányú, illetőleg térségi alapszervezeteket is lehet létesíteni.

5.4.4.A munkahelyi alapszervezethez nem tartozó tagok szabadon választhatják meg alapszervezetüket. Ehhez az adott alapszervezet vezető testületének hozzájárulása szükséges.

5.4.5. Az alapszervezet tagjait nyilvántartásba kell venni, és névsorukat rendszeresen kiegészítve meg kell küldeni a szakszervezet központjába.

5.4.6. Az alapszervezet legfőbb szerve a taggyűlés, amelyet évenként legalább egy alkalommal össze kell hívni a vezető testület (illetve a titkár) beszámolójának, valamint a gazdálkodással kapcsolatos jelentésnek az elfogadására. A taggyűlést a titkár köteles összehívni. A taggyűlés akkor határozatképes, ha azon a tagok 50%-a + l fő megjelenik.

5.4.7. Az alapszervezet saját soraiból megválasztja vezető testületét, illetve vezetőjét. 3–10 tag között szakszervezeti titkárt, 10–20 tag között titkárt és helyettest, 20 tag fölött a feladatot ellátni képes, arányos létszámú szakszervezeti bizottságot célszerű választani.

A 100 főnél nagyobb létszámú alapszervezetek szakszervezeti csoportokat hozhatnak létre, amelyek élén választott bizalmi áll. A beszámoló és tisztújító taggyűléseken lehetővé kell tenni minden alapszervezeti tag részvételét.  A vezető tisztségviselőket titkosan kell megválasztani.

5.4.8. Az alapszervezet a tagdíjaknak ezen alapszabály szerint számukra biztosított hányadával, valamint esetleges más bevételeivel (adományok stb.) gazdálkodik, ezen alapszabály 3.4. alapján.

5.4.9. Az alapszervezet köteles szorosan együttműködni a helyi üzemi tanáccsal, illetőleg megbízottal. 

5.4.10. Az alapszervezet köteles ezen Alapszabálynak megfelelően, a Sajtószakszervezet programja szellemében tevékenykedni a választmány határozatainak végrehajtásáért.

5.4.11. A több telephelyen működő, több szakszervezeti alapszervezettel rendelkező vállalatoknál vállalati szakszervezeti bizottság hozható létre, amely képviseli a szakszervezeti tagokat a vállalat központjánál.

5.5. Felügyelőbizottság

5.5.1. A Sajtószakszervezet vezető testületei mellett a kongresszus által megválasztott háromtagú felügyelőbizottság működik. A felügyelőbizottság feladata: a Sajtószakszervezet gazdálkodása és működése törvényességének felügyelete és folyamatos ellenőrzése a szakszervezeti szervek, valamint a jogszabályok, az alapszabály és az egyesületi határozatok végrehajtásának, betartásának ellenőrzése.

5.5.2. A felügyelőbizottság a választmánynak tartozik felelősséggel és beszámolással. Halaszthatatlan intézkedést igénylő észrevételeit a választmánynak, illetőleg az elnökségnek köteles megtenni. Ezen szervek soron következő ülésükön érdemben kötelesek megtárgyalni az észrevételeket.

5.5.3. A felügyelőbizottság a saját maga által készített ügyrend szerint végzi tevékenységét.

5.5.4. A Sajtószakszervezet minden vezető testülete, így valamennyi alapszervezet szakszervezeti bizottsága, szakszervezeti tisztségviselői is kötelesek támogatni a felügyelőbizottság munkáját, rendelkezésére bocsátani az ellenőrzéshez szükséges dokumentumokat, érdemben megtárgyalni az észrevételeket.

5.5.5. A felügyelőbizottság elnöke és tagjai állandó meghívottai az elnökség, valamint a választmány üléseinek.

6.  A SAJTÓSZAKSZERVEZET TITKÁRSÁGA

6.1. A Sajtószakszervezet függetlenített, főállású, illetőleg részleges munkaidős vagy szerződéses alkalmazottakból álló titkárságot tarthat fenn.

6.2. A titkárság feladatait külön ügyrend határozza meg.

6.3. A Sajtószakszervezet alkalmazottai fölött a munkáltatói jogokat az ügyvezető társelnök gyakorolja.

7. KIZÁRÓ ÉS ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI SZABÁLYOK

7.1. A döntéshozó szerv ülésén a határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek tagja vagy alapítója;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

  7.2.  Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.

Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

 

7.3. A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.

8. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

8.l. Minden, ezen Alapszabályban nem szabályozott kérdésre az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. Törvény (Civil Törvény), valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény előírásai az irányadók.

8.2. Ezen Alapszabályt a Sajtószakszervezet 2015. évi március hó 12. megtartott választmányi ülése hagyta jóvá. Hatályba lépésével egyidejüleg az addig érvényes Alapszabály hatályát veszti.

Budapest, 2015. március 12.

M. Lengyel László

ügyvezető társelnök

 

A VÁLASZTMÁNYI ÜLÉS JEGYZŐKÖNYVÉNEK HITELESÍTŐI:

 

 

………………………………………..

Andreides Józsefné

 

……………………………………….

Kapitány Rezsőné