A Sajtószakszervezet május 31-én megtartott tisztújító választmányi ülésé (VI. kongresszusát) követően kitüntetési ünnepségen és fogadáson emlékezett meg megalakulásának negyedszázados jubileumáról.
A Diplomata Magazin Kiadóval közösen rendezett eseményen a kongresszus résztvevői mellett más meghívott vendégek jelenlétében adták át a két rendező közös A sajtómunka segítéséért érdemérmeit, illetőleg a szakszervezet Vasvári Pál Emlékplakettjeit valamint A Sajtószakszervezet örökös tagja címeit. A fogadás adott alkalmat arra is, hogy az előző öt év munkáját értékelő és a következő időszak egyre növekvő feladatait számba vevő, a szakszervezet tisztújító szavazásait lebonyolító célra törő munkakongresszust követően megünnepeljék a szakszervezet jubileumát. Hisz napra május 31-én tartotta meg1989-ben alakuló kongresszusát az írott sajtó önálló, független, demokratikus szakszervezete.
A fogadás megnyitásaként így emlékezett meg a jubileumról F. Kováts Éva,
a Sajtószakszervezet előző órában újjáválasztott elnöke.
Tisztelt Vendégeink !
A Sajtószakszervezet és a Diplomata Magazin Kiadó vezetése nevében tisztelettel köszöntöm mindazokat, akik elfogadták meghívásunkat. Ez alkalommal kettős a célja ünnepi fogadásunknak. A sajtó munkáját segítők méltatása mellett megemlékezünk a Sajtószakszervezet negyedszázados jubileumáról is.
Az 1989. május 31-én alakult szakszervezetünk hatodik kongresszusa zárult be az előző percekben. Öt órán át tárgyaltunk öt év érdekvédelmének
helyzetéről, s most arra vállalkozom, hogy ebben a ráadás napirendi pontban minél rövidebben foglaljam össze szakszervezetünk huszonöt esztendejét.
A rendszerváltás hajnalán döntöttek úgy az írott sajtóban dolgozók képviselői, hogy elszakadva a magunk között csak „soknevű”-ként emlegetett
állampárti képződménytől (a Nyomda-, Papiripar, Sajtó és Könyvkiadás Szakszervezeti Szövetségétől) önálló, független, demokratikus szakszervezetet hozzanak létre. A szakma többsége állt mellénk, amikor az alapítók, köztük is első elnökünk, főtitkárunk: Berényi János és dr. Lepies György vezetésével
elindultunk a rögös úton… ahogy akkori kiadványunkban bemutatkoztunk.
Az érdekvédelmet az első perctől fő célunknak tekintettük, s már az első esztendőben új szellemű munkahelyi kollektív szerződéseket kötöttünk, majd
1992-ben aláírtuk a sajtó ágazati kollektív szerződését is. Néhány évvel később, amikor ez a partnerek összekülönbözése miatt „elsatnyult”, az Axel Springer Kft-vel a vidéki sajtó nagy része fölé védőernyőt nyitó kollektív szerződést kötöttünk, amely azóta is él. Nem egyedülien a szakmában.
A szociálisan rászoruló, illetve munkanélkülivé váló szakmabeliek támogatására már 1990-ben létrehoztuk alapítványunkat, amely 1998 óta
Vasvári Pál Önsegélyező Sajtóalapítvány néven közhasznú szervezetként több mint harminc millió forintot adott a rászorulóknak.
Képviseltük tagságunkat és az egész írott sajtót a különböző hivatalos tárgyalásokon, akár a Bokros-csomag ellen kellett fellépni, akár a kriminalizálást „kivédő” úgynevezett ekho-törvény megalkotásában hallatni
hangunkat, de ott voltunk a bíróságokon is, munkaügyi pereket nyertünk kollégáink képviseletében.
Tettük mindezt úgy, hogy az első perctől kezdve következetesen óvtuk
mentességünket a pártpolitikától. II. kongresszusunkon azért léptünk ki az MSZOSZ-ból, mert választási szerződéssel adta írásba pártelkötelezettségét.
Azóta vagyunk függetlenek konföderációktól is, s most is, amikor a változó körülmények miatt egyre szükségesebbé válik a szolidaritás, a munkavállalók
egységesebb fellépése, csakis az eredeti elveink fenntartását lehetővé tevő szövetséges-kötésen gondolkozunk, munkálkodunk.
25 év alatt mindig is baráti kapcsolatot ápoltunk és ápolnunk a szakmabeli szervezetekkel. A MÚOSZ-szal az első napoktól kialakított együttműködést
követően a MÚK létesülésekor még irodahelyiséget is felajánlottunk az új szervezetnek, elvi nyilatkozatot téve a szakmai együttműködés mellett. Szorosak a kapcsolataink a MAKÚSZ-szal és a PRUSZT-szal is és megalakulásától együttműködő partnerek vagyunk az újságírók etikai tanácsában, érdekvédelmi fellépéseink és ünnepségeink is közösek. Ezt elismerve tisztelték meg a történelmi Pilvaxban rendezett sajtónapi ünnepségeinket magas közjogi méltóságok, Göncz Árpád, dr.Mádl Ferenc köztársasági elnökök, később Szili Katalin országgyűlési elnök, több mint húsz alkalomkor az ottani pulpitusról köszöntve a sajtó munkatársait.
Többször velünk ünnepeltek külhoni barátaink is. Nemcsak felvidékiek, vajdaságiak, vagy éppen a közös Vasvári-emlékek okán velünk igazi testvéri kapcsolatban álló kalotaszegiek, hanem a távoli Brüsszelből érkezők is. Hiszen a Sajtószakszervezet megalakulását követően azonnal kérte felvételét az IFJ-be, s ott hamarosan olyan tekintélyre tett szert, hogy első elnökünk két cikluson át a nemzetközi újságíró szervezet legfőbb testületének tagja volt – akkor egyedül a volt szocialista országokból csatlakozott újságíró szervezetek küldöttei közül. Azóta is képviseljük a magyar sajtó dolgozóit a Nemzetközi Újságíró Szövetségben.
A sajtómunkások képviselete, érdekeinek védelme közben is tisztelettel gondolunk azokra, akik segítik munkánkat, s akiknek képviselőit most itt
köszönthetjük, velük együtt ünnepelhetünk.
Módosítás dátuma: 2014. szeptember 29. hétfő, 01:01