Mi történik a Pannon Lapoknál?

Szabó Miklós, a PLT Inform Médiától exportált új ügyvezetője ad interjút februárban a Médiapiacnak.

Ebben említi az addig végrehajtott, több mint 100 fős létszámleépítést (570-ről 440-re). A helyzet azóta sokkal rosszabb. Most konkrétan olyan teljesítménybérezést akarnak letolni a kollégák torkán, ahol az eddigi bér felét kapnák csak meg, a többit pedig csak lényegében teljesíthetetlen normák alapján. Ezt a fotósokon tesztelték, akik közül természetesen csak páran írták alá, erre mindegyik rovatvezetőt leváltották, s új szerződésként – hogy fotóriporterként maradhassanak egyáltalán – eléjük tették ugyanazt a szerződést. Aki ezt nem írta alá, pl. Veszprémben, a Naplónál, azt kirúgták. A többiek munkajogászhoz fordultak.

Majd a friss fejlemény.

A Sajtószakszervezet nyilatkozata –

Munkaügyi vita a Pannon Lapok Társaságánál

A négy megyei és egy városi lapot kiadó Pannon Lapok Társasága alkalmazottai a munkajogi státusukban, bérezésükben, a munkájuk szervezésében, teljesítményük értékelésében már bekövetkezett, továbbá tervezett, részben már be is jelentett változások hatására újraalakították a Sajtószakszervezet helyi alapszervezeteit. Ezt tartották a megfelelő útnak és eszköznek érdekeik képviseletére, ha szükséges, megvédésére. A belépési nyilatkozatot szabályszerűen kitöltő tagok létszáma meghaladja a dolgozói létszám tíz százalékát. A szakszervezet most már nem csupán ágazati szinten illetékes az írott, nyomtatott sajtó százalékát.

A Sajtószakszervezet néhány tagja révén eddig is jelen volt a PLT-nél, de szervezett érdekképviseleti, érdekvédelmi tevékenységet az utóbbi néhány évben már nem tudott kifejteni. Ez változott meg az érintett vállalatnál létrehozott három alapszervezet újraalakulásávaldolgozóit érintő érdekvédelmi kérdésekben, de jelen van a vállalatnál.

A frissen és a szakszervezet alapszabályának megfelelően megválasztott alapszervezeti titkárok közül kettő megkapta a felmondását. A két esemény ugyan jogi értelemben nem kapcsolódik össze, tartalmilag viszont szorosan összefügg: az érdekvédelem éppen azoknak az intézkedéseknek a hatására vált aktívvá, amelyeket az érintettek vitatnak, odáig menően, hogy azokat nem fogadták el, és ezért kapták meg a felmondásukat.

A Sajtószakszervezet a kialakult helyzetet tartalmilag kollektív munkaügyi vitának tekinti. Határozottan kijelenti, hogy ennek megfelelően azt csak nyílt tárgyalások, az egyéni alkukat, fenyegetéseket vagy éppen kedvező ígéreteket kizárva, minden érintett dolgozó tájékoztatásával, érdekeinek figyelembe vételével látja megoldhatónak. Elismerve, hogy a menedzsment szándékait, szempontjait azok minden vonatkozásában nem ismeri, hangsúlyozva, hogy elsősorban tagjai  érdekeit tartja szem előtt, tárgyalásokat kezdeményez a PLT ügyvezetésével. Kijelenti, hogy nem tud elfogadni semmiféle egyoldalú, diktátumszerű munkaszerződés-módosítást.

Meggyőződése, hogy csak az őszinte, egymás szempontjainak megértésére törekvő, előfeltételekhez nem kötött  tárgyalások révén  biztosítható a munkaadó részéről a rendeltetésszerű joggyakorlás, így nyílhat mód mindkét oldalról a jóhiszeműség bizonyítására. A szervezett érdekvédelem megerősítése, a folyamatos párbeszéd fenntartása, a dolgozói lojalitás biztosítása, a gyümölcsöző együttgondolkodás lehetőségeinek megteremtése érdekében  a Sajtószakszervezet kezdeményezni fogja  az üzemi tanács létrehozását, az ehhez szükséges választás kiírását. Közreműködik a lebonyolításban és természetesen indítani fogja a helyi szakszervezeti jelölteket. A viták és félreértések elkerülésére vállalati szintű kollektív szerződés megkötését is kezdeményezi, az ezt megelőző kollektív tárgyalásokra készen áll.

Budapest, 2013. július 18.
A Sajtószakszervezet elnöksége