F.Kováts Éva, az ülést összehívó elnök megállapítva az ülés határozatképességét szavazásra tette fel a 8 nappal előbb mindenki által megkapott napirendet, mivel más javaslat kérdésére senkitől sem érkezett. Az elnökség tagjai egyhangúlag elfogadták a következő napirendet.
- Tájékoztató az MTVA által a Sajtószakszervezet ellen, az ügyvezető társelnök munkaviszonya megszüntetéséhez való hozzájárulás megtagadása miatt indított per állásáról.
- Döntés az Axel Springer-Magyarország Kft kéréséről két szakszervezeti
bizottsági titkár munkaviszonya rendes felmondásához való előzetes
hozzájárulásról.
Előadó: F. Kováts Éva
- Egyebek.
1.)
F. Kováts Éva elnök a tájékoztatás keretében részletesen ismertette a csaknem egy éve folyó jogvitát, amelynek lényegesebb állomásait az alábbiakban rögzítjük (a teljes anyag az irodában tanulmányozható):
2011. júniusában az MTVA tájékoztatta az elnökséget: kezdeményezni
kívánja társelnökünk MTI-ben fennálló munkaviszonyának megszüntetését
átszervezés címén.
2011. július elején Tripolszky László, akkori ügyvezető társelnökünk
az MTVA négytagú tárgyalócsoportjával folytatott megbeszélést, amelynek végén további tárgyalásokban állapodtak meg, elsősorban az MTVA és M. Lengyel László között.
A következőkben M. Lengyel László minden tárgyalást lefolytatott, illetőleg megpróbált folytatni, amiről szó esett az ügyvezető társelnök
megbeszélésén.
Időközben Lázár András, a PHDSZSZ elnöke személyesen tárgyalt Böröcz Istvánnal, az MTVA vezérigazgatójával csaknem húsz elbocsátásra szánt szakszervezeti tisztségviselőről, s azt az ígéretet kapta, hogy a szakszervezeti vezetők elbocsátásától eltekintenek, illetőleg amennyiben
a hozzájárulást az illetékes szakszervezeti testületek nem adják meg, az MTVA nem fordul bírósághoz.
Mivel M. Lengyel Lászlóval kapcsolatban további lépések nem történtek,
mi is megnyugodtunk. Rendkívüli kongresszusunk pedig 2011. október 14-én a lemondott Tripolszky László helyére őt választotta meg ügyvezetőnek. Ő pedig azt vállalta, hogy lényegében társadalmi tevékenységként végzi az ügyvezető társelnöki munkát a közmédiában betöltött munkaköre mellett.
2011. novemberében váratlanul érte az elnökséget, hogy az MTVA ismét hivatalosan kérte a hozzájárulást M. Lengyel László munkaviszonyának megszüntetéséhez.
Az elnökség ekkor hivatalosan írásban is bejelentette, hogy nem adja hozzájárulását a felmondáshoz. Tette ezt annak ismeretében, amit az MTVA vezérigazgatója Lázár Andrásnak mondott. Egyben a levélben ez alkalommal is, mint az előző tárgyaláson is, bejelentette tárgyalási és megegyezési szándékát az ügyben.
M. Lengyel László foglalkoztatása továbbra is folyt, sőt az MTVA-nál,
ahová az MTI-ből már az átszervezéskor áthelyezték (egyébként ehhez nem kértek hozzájárulást az MT-ben előírtaknak megfelelően) felajánlottak
neki egy új munkaszerződést lényegében azonos munkakörben, csak kisebb munkabérrel és a benne mellékletként meghatározott feltételek nélkül. Ezeket kérte az aláíráshoz, de nem kapta meg.
Így érte még nagyobb meglepetésként az elnökséget március közepén, hogy a Fővárosi Munkaügyi Bíróságtól idéző Végzés érkezett május 2-ára alperesként a Sajtószakszervezethez. Az MTVA a dokumentumok szerint azt kéri a bíróságtól, hogy pótolja a szakszervezeti hozzájárulást.
A kéthetes határidőn belül a PHDSZSZ közreműködésével dr. Toldy Miklós ügyvéd, aki képvisel majd bennünket a perben, válaszként határidőre benyújtott a mi előkészítő iratunkat.
Az elnök asszony javaslatára egy szűk körű csoport készült fel a per további vitelére, s ennek megbeszélésére április 12-én került sor. Abban
állapodtunk meg, hogy még egy – jogászi segítséggel készülő – levélben ajánlunk fel peren kívüli megegyezést, de nemleges válasz esetén készen állunk a perre. Ebben beavatkozóként M. Lengyel László mellett Lázár András is idéztetni fogjuk, szükség esetén pedig a következő tárgyalásra tanúként Tripolszky Lászlót, Baktai Györgyöt, Hargitai Miklóst. Azt kívánjuk bizonyítani, hogy az MTVA felmondásának érvényesítése – az MT
szerinti fogalmazásnak megfelelően – elnehezítené a szakszervezet munkáját
nemcsak országosan, hanem az alapszervezetnél is.
Abban is elhatározásra jutottunk, hogy az utolsó levelünkre kapott válaszig, pontosabban az első tárgyalásig – a levélben tett ígéretünknek megfelelően – nem fordulunk a nyilvánossághoz.
Az elnökségi ülésen az elnök asszony bejelentette, hogy válasz addig nem érkezett, így készülnünk kell a perre. Ennek szellemében nyitott vitát az elnök a témáról.
M. Lengyel László válaszolt ezt követően a kérdésekre, majd széles körű
vitában ismertették az elnökség tagjai az eddigiekben elhangzottakkal
kapcsolatos mindenben egyetértő véleményüket, több példával is muníciót adva azoknak, akiket a bíróság majd tanúként meghallgat.
Gyöngyösi Árpád emlékeztetett arra, hogy M. Lengyel Lászlót már 2004. szeptemberében, a Sajtószakszervezet IV. kongresszusára az MTI alapszervezete választotta küldöttnek, és 2009. májusában, az V. kongresszuson az MTI küldötteként javasolták és választották meg társelnöknek. Ebben a funkcióban azóta is rendszeres kapcsolatot tart az MTI-ben működő alapszervezettel, s meggyőződésük, hogy jól képviseli őket az operatív vezetésben.
Tripolszky László felidézve az első megbeszélésen elhangzottakat kiemelte, hogy bár nem történt végleges megegyezés, egyértelműen olyan látszat alakult ki, hogy az MTVA kész a kompromisszumos, tárgyalásos megoldásra.
Baktai György arra hívta fel a figyelmet, hogy 2009-ben,amikor ő kivált az operatív vezetésből, a jelölőbizottságnak alapvető elve volt, hogy az operatív vezetői hármasba a szakszervezetben legnagyobb létszámot képviselő szervezeti egység: az AS-M Kft országosan nyolc megyei lapot kitevő tagsága, a Népszabadság és mint közmédia, az MTI egy-egy képviselője kapjon helyet. Amikor pedig 2011-ben lemondás miatt megüresedett az ügyvezetői poszt, az általa vezetett jelölőbizottság azért jelölte M. Lengyel Lászlót, mert nagy súlyt helyezett arra, hogy az átalakuló közmédia munkatársainak képviselete a legmagasabb szintű legyen. Természetesen emellett nagyon fontosak voltak a jelölt nemzetközi kapcsolatai is vannak (IFJ, határon túli magyar lapok) és a PHDSZSZ-beli aktív szereplés is. Az pedig akkor egyértelműnek látszott, hogy az MTVA-nál „ad acta” tették a személyi ügyet.
A nyilvánosságra hozásról szóló vitában Zsebesi Zsolt azt az álláspontot képviselte, hogy minél hamarabb a nyilvánossághoz kell fordulnunk az ügyben. Az ekörül forgó vitában végül is azzal a megállapodással értettek együtt a grémium tagjai, hogy az utolsó levelünkben ígéreteket betartva, de a tárgyalással egyidejűleg a hírt közölve, már az első tárgyalási napot követően azonnal adjunk szabad teret a nyilatkozásnak.
F. Kováts Éva összefoglalása után az elnökség a következőképp döntött:
HATÁROZAT:
Az elnökség tudomásul veszi a per előkészítésével kapcsolatos eddigi lépéseket és egyhangú szavazással megerősíti az ezzel összefüggő szűkebb körű egyeztetésen született döntéseket.
2.)
F. Kováts Éva a következő napirendi pontban ismertette az Axel Springer Magyarország Kft igazgatóságának levelét, amelyben hozzájárulást kértek két szakszervezeti tisztséget viselő kollégánk munkaviszonyának rendes felmondásához.
Nagy Miklósnak, a Somogy megyei iroda szb.titkárának , az elnökség tagjának munkaviszonyát a tördelőszerkesztői munka helyi megszűnése címén, Both Imrének a Népújság Kft szb. titkárának, a választmány tagjának a munkaszerződésben meghatározott teljesítménykövetelmények folyamatos „nem teljesítése” miatt kívánnak felmondani.
Előzetesen jeleztük, hogy ehhez elnökségi döntés kell, s addig nem járultunk hozzá a kérések teljesítéséhez, ezért hívtuk össze ezt a rendkívüli ülést.
Az elnök asszony tájékoztat: az időközben megtartott kiadói tanácskozás alkalmával találkozott dr. Király Máriával, aki bizonyos méltányosságát (+ 1 hónapos végkielégítést) tanúsított, de elzárkózott az elől, hogy amennyiben Nagy Miklós kollégánk elvállalná a Pécsre átszervezett álláshelyet, útiköltségeit megtérítenék.
Baktai György Both Imre ügyével kapcsolatban arra emlékeztet, hogy a legutóbbi kollektív szerződés módosításkor a szakszervezet javaslatára a teljesítmény-követelményeknél bekerült a szövegbe, hogy az szb. titkárnak (és mellékesen az üzemi megbízottnak is, amely tisztséget Békéscsabán szintén Both Imre tölti be) a követelmények arányos csökkentését kell érteni a funkciókkal összefüggő kedvezményeken. A levélből nem tűnik ki, hogy ezt figyelembe véve is fennáll-e a kifogásolt helyzet.
Tripolszky László kifejtette: az AS-M Kft-nél az utóbbi időben „munkaadói sunyiság” tapasztalható, s a különböző átszervezésekkor egyre több szakszervezeti tisztségviselő álláshelye szűnik meg. Javasolja: ne adjuk meg a hozzájárulást, mert a kollektív szerződés „szárnya alatt” egyre rosszabb helyzetbe kerülnek kollégáink.
Ránki Péter javasolja, hogy azt is vizsgáljuk meg, egyáltalán hány ember kerül most innen is utcára és mennyi közülük szakszervezeti tag. Ő is amellett érvel, hogy amikor az ügyvezető társelnök ügyében helyesen döntünk a védelemről, ugyanezt meg kell kapnia két másik tisztségviselőnknek is.
F. Kováts Éva összefoglalóját követően megszületik a döntés.
HATÁROZAT
Az elnökség – egyhangú szavazással – úgy dönt, hogy sem Nagy Miklós, sem Both Imre munkaviszonyának felmondásához nem járul hozzá, s ezzel kapcsolatban azonnal írásban tájékoztatja az AS-M Kft igazgatóságát.
F. Kováts Éva bejelentve, hogy más javaslat nincs, az ülést bezárta.
Az emlékeztetőt készítette:
Baktai György