1. Alapadatok
1.1. A társadalmi szervezet neve: Sajtószakszervezet
1.2. Címe: 1016 Budapest I. Naphegy tér 8.
1.3. Működési területe: Magyar Köztársaság
1.4. Alakulás időpontja: 1989.május 31.
1.5. Tagsága: a sajtó területén dolgozó valamennyimunkavállaló, aki vállalja tagsághoz kötődő, s az Alapszabályban meghatározott követelmények teljesítését.
1.6. Jellege: önálló jogi személy
1.7. Bankszámlaszáma: K&H, Kereskedelmi és Hitelbank
10200830-32371736-00000000
2. Célok, feladatok
2.1. Az Alapszabálynak megfelelően a Sajtószakszervezet tagjai munkavállalói érdekeinek kifejezését, képviseletét, érvényre jutását alapvető feladatának tekintő,mindenekelőtt szakmai érdekvédelmi szervezet.
2.2. A Sajtószakszervezet a fentieknek megfelelően a sajtó területén elvégzi mindazokat az alaptevékenységeket, amelyeket az Alapszabály 2–4. pontja részletesen leír és magába foglal.
2.3. A Sajtószakszervezet fenntartja az illetékesség jogát a nyomtatott sajtót, a lapkiadást és a lapterjesztést érintő valamennyi kérdésben, amelyet a törvények – mindenekelőtt a Munka Törvénykönyve – szakszervezeti érdekképviseleti hatáskörbe utalnak.
3. Tagsági viszonyok
3.1. A Sajtószakszervezet tagja lehet – az Alapszabályban előírtak szerint – az az újságíró, szerkesztőségi alkalmazott, kiadói,hírügynökségi dolgozó, akimunkaviszonyban
áll, vagy vállalkozóként, önálló újságíróként, szabadúszóként dolgozik, elfogadja a Sajtószakszervezet Alapszabályát és eleget tesz tagdíjfizetési kötelezettségének.Értelemszerűen tagja lehet a Sajtószakszervezetnek a szakmából nyugdíjba került, valamint munkanélkülivé vált kolléga – munkanélküli regisztrálásának időszakában.
3.2. A Sajtószakszervezet tagjai alapszervezetekbe tömörülnek, amelyek az Alapszabályban lefektetett elvek szerint szerveződhetnek a következő helyeken:
a) egyes egyes munkahelyeken (kiadóknál, szerkesztőségekben),
b) több munkaadónál tevékenykedők esetében közös szervezésben (szakirányú illetőleg térségi alapszervezetek),
c) a központ mellett (a kis taglétszámú vállalatoknál dolgozók, a szabadúszók, önálló újságírók, vállalkozók, a munkanélküliek és nyugdíjasok részére.
3.3. A Sajtószakszervezet nyitott. Bármely a későbbiekben létrejövő, illetve más keretek között már működő alapszervezet kérheti felvételét, amelynek tagsága az Alapszabályt, a programot és az SZMSZ-t elfogadja.
3.4. Az alapszervezethez csatlakozó csoportok felvételéről az alapszervezeti taggyűlés, új alapszervezetek csatlakozásáról a Sajtószakszervezet elnöksége dönt.
4. Szervezeti felépítés
4.1. Alapelvek
4.1.1. A Sajtószakszervezet önálló szakszervezet, amely demokratikus elveket követ és demokratikusan épül fel.
4.1.2. A Sajtószakszervezet felépítése:
a) legfõbb döntéshozó képviseleti szerve a kongresszus,
b) két kongresszus között képviseleti szerve a választmány,
c) ügyvezető szerve az elnökség.
4.1.3. A Sajtószakszervezet képviselője: az ügyvezető társelnök, valamint ezen SZMSZ által megszabott (önálló illetőleg együttes) jogkörben: az elnök és a társelnök.
4.1.4. A Sajtószakszervezet alapszervezetekből áll, amelyek önállóan tevékenykednek, végrehajtva
– saját tagságuk taggyűlésen hozott, illetőleg vezető testületük határozatait,
– a Sajtószakszervezet felsőbb szintű testületeinek határozatait.
4.1.5. A szakszervezeti ügyintézést az alapszabálynak megfelelően létrehozott, külön ügyrendben foglaltak szerint működő titkárság végzi, amelynek munkáját az ügyvezető társelnök személyesen irányítja.
4.1.6. A Sajtószakszervezetben a kongresszus által megválasztott és csak annak felelős felügyelőbizottság működik.
4.1.7. Valamennyi döntéshozó szerv határozata, döntése, intézkedése ellen mind az egyes tagoknak,mind az alapszervezeteknek fellebbezési joguk és lehetőségük van,minden alkalommal az eggyel felsőbb szint. döntéshozó szervhez. Fellebbezésükrõl – amely a végrehajtás alól nem ad felmentést – az illetékes szervnek 30 napon belül döntenie kell.
4.2. Kongresszus
4.2.1. A Sajtószakszervezet legszélesebb körű képviseleti szerve a kongresszus, amelyet ötévenként kell összehívni.
4.2.2. Az Alapszabálynak megfelelően összehívásra kerülő rendes kongresszust a következő szabályozás szerint kell előkészíteni:
a) a kongresszust elhatározó elnökségi ülésen – legalább 90 nappal az elhatározott időpont előtt – létre kell hozni a szervező- és szerkesztőbizottságot, amely a továbbiakban önállóan, teljes felelősséggel végzi az előkészítő munkát,(ASZ 4–2.8.)
b) az elnökség legkésőbb 30 nappal a kongresszus előtt véglegesíti az írásbeli dokumentumokat, hogy azokat a szervező- és szerkesztőbizottság 20 (húsz) nappal a kongresszust megelőzően postázhassa a küldötteknek,
c) az írásbeli dokumentumokkal kapcsolatos konkrét módosítási javaslatokat a küldöttek a kongresszus megkezdése előtt (ez történhet a kongresszus helyszínén is) kötelesek eljuttatni a szervező- és szerkesztőbizottsághoz.
4.2.3. A kongresszus ügyrendjét a következőképp kell kialakítani:
a) a kongresszust előzetesen megválasztott levezető elnök vezeti le,
b) a személyi változásokat előzetesen megválasztott jelölőbizottság készíti elő és javasolja,
c) az előzetesen megválasztott, illetőleg megbízott testületeket a kongresszus első ülésén nyílt szavazással meg kell erősíteni,
e) a kongresszus első ülésén nyílt szavazással meg kell választani a mandátumvizsgáló és a szavazatszámláló bizottságot (a két bizottság teendőit egy bizottság is betöltheti),
f ) a szavazati jogú küldöttek az előzetesen megküldött dokumentumok mellett a kongresszus idején kézhez kell kapják
– a jelölőbizottság személyre szóló javaslatait az indoklással,
– a határozati javaslatot,
g) a kongresszus időtartamát úgy kell meghatározni, hogy a napirend megtárgyalására a demokratikus elvek szigorú betartásával kellő idő jusson (ennek érdekében célszerű megszabni a felszólalások időtartamát, nem korlátozva azok számát),
h) a kongresszus nyílt szavazással dönt
– napirendjéről (az előzetesen kiadott írásbeli javaslat alapján),
– ügyrendi kérdésekről,
– az elnökség beszámolójáról, a gazdálkodási beszámolóról és a felügyelőbizottság jelentéséről,
– a program, az Alapszabály-, illetőleg SZMSZ-módosításokról,
– a szövetséghez csatlakozásról vagy kilépésről,
– a kongresszusi határozatról,
titkos szavazással dönt
– az elnökség tagjairól (külön-külön az elnökről, az ügyvezető társelnökről és a társelnökről, egy listán az elnökség további nyolc tagjáról és három póttagjáról),
– kongresszusnak felelős felügyelőbizottság elnökéről, két tagjáról és két póttagjáról,
i) a kongresszus hatáskörébe tartozik a döntés arról, hogy egyéb kérdésekben is titkos szavazást rendeljen el.
4.2.4. Rendkívüli kongresszust kell összehívni az Alapszabály 4.2.14. pontja szerinti esetekben.
Az alulról kezdeményezett rendkívüli kongresszus összehívásának szabályai:
a) az összehívásra vonatkozó javaslatot – az ok és cél pontos megjelölésével – írásban kell benyújtani az elnökséghez,mellékelve az összehívást kezdeményező taggyűlések jegyzőkönyvét, amelyből pontosan kitűnik a résztvevők és a szavazók száma,
b) a tagság 10%-ának legalább 5 alapszervezetből kell összetevődnie,
c) az elnökségnek a beérkezést követő 30 napon belül lehetőséget kell teremtenie az egyeztetésre,
d) amennyiben ez sikertelennek bizonyul, a rendkívüli kongresszust a rendes kongresszussal azonos összetételben kell összehívni, s lebonyolítására a rendes kongresszusra vonatkozó szabályozás érvényes,
e) a meghívóhoz ez esetben csatolni kell a beterjesztők írásbeli javaslatait a rendkívüli kongresszus napirendjére,
f ) a kongresszus összehívásával kapcsolatos valamennyi költséget a kezdeményező alapszervezetek – tagságuk arányában – fizetik, oly módon, hogy a várható költséget 30 nappal a rendkívüli kongresszus előtt átutalják a Sajtószakszervezet számlájára (a rendkívüli kongresszusnak természetesen jogában áll a költséggel kapcsolatosan másképp dönteni).
4.2.5. A rendes – és a rendkívüli – kongresszust követően is a jegyzőkönyvet (amelyet magnetofonos felvétel esetében is írásba kell foglalni) 30 napon belül kell elkészíteni, s azt szükség szerint az illetékes szerveknek beterjeszteni.
4.3. Választmány
4.3.1. A Sajtószakszervezet képviseleti szerve két kongresszus között a választmány.
4.3.2. A kongresszuson megválasztott választmányt az ügyvezető társelnök hívja össze minden olyan esetben, amikor kizárólagos hatáskörébe tartozó döntésekre van szükség, de legalább évente egy alkalommal az elnökség éves beszámolójának, a szakszervezet évi gazdálkodási jelentésének és éves költségvetésének megtárgyalására, elfogadására. Az ülést 15 nappal előbb kell összehívni és az előterjesztéseket írásban kell a meghívóhoz mellékelni. Az ülésen a Sajtószakszervezet elnöke, távollétében valamelyik társelnök elnököl.
4.3.3. A döntéseket a többségi elvnek megfelelően hozza meg a testület. Szavazategyenlőség esetén az ülést levezető elnök szavazata dönt.A szavazás – a személyi döntéseken kívül – nyílt.
4.3.4. A választmány üléséiről emlékeztetőt kell készíteni, amely szó szerint kell hogy tartalmazza a határozatokat és azok megszavazásának arányait. Az emlékeztetőt 15 napon belül kell eljuttatni a választmány tagjainak.
4.3.5. A határozatok végrehajtását az ügyvezető társelnök szervezi és ellenőrzi az elnökség tagjainak bevonásával.
4.3.6. Rendkívüli választmányi ülést kell összehívni, ha azt a tagok 10%-a, illetőleg 5 alapszervezet vezetősége a cél és ok megjelölésével írásban kéri. Az ügyvezető társelnök ez esetben 15 napon belüli időre köteles a tanácskozást összehívni, a meghívóban szerepeltetve az összehívás okát és célját.
4.4. Elnökség
4.4.1. A Sajtószakszervezet ügyvezető testülete, az elnökség teljes jogkörrel, beszámolási kötelezettséggel folyamatosan intézi a szakszervezet ügyeit.
4.4.2. Az elnökség általában 3 havonta ülésezik.Üléseit 8 nappal előbb az ügyvezető társelnök hívja össze, s azokon az elnök vagy valamelyik társelnök elnököl. Az ülés összehívása elektronikus úton is történhet.
4.4.3. Az elnökség illetékes minden olyan kérdésben, amelyet az Alapszabály nem sorol a kongresszus vagy a választmány kizárólagos hatáskörébe.
4.4.4. Az elnökség rendkívüli esetekben – egyedi ügyekben – internetes szavazással is dönthet.
4.4.5. Az elnökségi ülések döntéseiről (a 4.4.4. esetében is) írásbeli emlékeztetőt kell készíteni s azt 8 napon belül eljuttatni az elnökség minden tagjának. Ezért az ügyvezető társelnök a felelős, aki egyben szervezi is a határozatok végrehajtását.
4.4.6. Rendkívüli elnökségi ülést kell összehívni, ha azt az elnökség 3 tagja az ok és cél megjelölésével írásban kéri.
4.4.7. Az elnökség tagjai a közösen eldöntött és egyénileg vállalt feladatok teljesítéséért személyesen felelősek.Tevékenységükről a testület következő (illetőleg határidős feladat esetén, a határidő lejártát követő) ülésén köteles beszámolni.
4.5. Alapszervezet
4.5.1. A szakszervezeti munka legfontosabb színtere, az alapszervezet maga választja meg szervezeti felépítését, vezető szervének nevét, létszámát,működését és dönt anyagi eszközeinek felhasználásáról.
4.5.2. Gazdálkodásával kapcsolatosan alkalmazhatja az Alapszabályban foglalt változatok bármelyikét, de a számviteli fegyelem betartásáért, a törvényes pénzgazdálkodásért felelős a Sajtószakszervezet elnökségének.
4.5.3. Az alapszervezet legfőbb szerve a taggyűlés, amelyet rendszeresen, de évente legalább egy alkalommal össze kell hívni.
4.5.4. Az alapszervezet vezetője felelős munkájáért saját alapszervezete tagságának és a Sajtószakszervezet vezető szerveinek is.
4.5.5. A Sajtószakszervezet elnökségi tagjainak, a gazdasági vezetőnek, valamint a felügyelő bizottságnak joga van az alapszervezet és vezető testülete működésének ellenőrzésére. Az ellenőrzés tapasztalatai alapján a Sajtószakszervezet elnökségének joga van az alapszervezet vezető testületének számon kérésére.
4.5.6. Az alapszervezet vezető testületének üléseiről emlékeztetőt kell készíteni, s a határozatokról rendszeresen be kell számolni a tagságnak.Évente gazdasági beszámolót is készíteni kell, amelyet meg kell küldeni a Sajtószakszervezet gazdasági vezetőjének.
4.6. Felügyelőbizottság
4.6.1. A Sajtószakszervezet vezető szervei mellett – az alapszabálynak megfelelően – a kongresszus által választott, annak felelős háromtagú felügyelőbizottság működik.
4.6.2. A felügyelőbizottság elnöke és tagjai nem lehetnek tagjai egyetlen más vezető testületnek sem.
4.6.3. A felügyelőbizottság feladata a Sajtószakszervezet működése és gazdálkodása törvényességének felügyelete, ellenőrzése.Ezzel összefüggésben jogában áll betekinteni a Sajtószakszervezet valamennyi szervének irataiba, ellenőrizni az ülések rendjét, az Alapszabályban foglalt szabályok betartását.
4.6.4. Halaszthatatlan intézkedést igénylő észrevételeit köteles az elnökségnek, illetőleg a választmánynak megtenni, s tapasztalatairól a kongresszusnak számol be.
4.6.5. A felügyelőbizottság elnöke és tagjai tanácskozási jogú meghívottjai az elnökség és a választmány üléseinek, és az emlékeztetőket kézhez kell kapniuk.
4.6.6. A felügyelőbizottság vizsgálatait munkaterv szerint végzi, üléseinek rendjét saját hatáskörében alakítja ki.
5. Tisztségviselők
5.1. Az elnökség tagjai
5.1.1. A sajtószakszervezet elnöke
A Sajtószakszervezetnek a kongresszuson megválasztott elnöke
– egyben a választmány elnöke is,
– a társelnökkel együtt képviseli a Sajtószakszervezetet a hazai külső szerveknél, valamint a nemzetközi szerveknél – mindenekelőtt a Nemzetközi Újságíró Szövetségben,
– részt vesz a Sajtószakszervezetet érintő valamennyi érdemi tárgyaláson, és aláírási jogkörrel rendelkezik a szakmai kollektív szerződés megkötése, valamint más, országos jellegű szerződések,megállapodások esetében
– egyetemlegesen az ügyvezető társelnökkel,
– vezeti a választmány és az elnökség üléseit,
– ellenőrizheti bármely alapszervezet, illetve szakszervezeti bizottság munkáját,
– felelős kiadója a Sajtószakszervezet kiadványainak (Sajtóvilág,Médiakalendárium).
5.1.2. A sajtószakszervezet ügyvezető társelnöke
A Sajtószakszervezetnek a kongresszuson megválasztott ügyvezető társelnöke a szakszervezet fõfoglalkozású vezetője, egyedi aláírási jogú képviselője,
– a napi munkában személyes felelősséggel irányítja a Sajtószakszervezet tevékenységét,
– egyedül is képviseli a Sajtószakszervezetet a hazai külső szerveknél,
– az elnökkel és a külügyekért felelős társelnökkel egyetemlegesen képviseli a szakszervezetet a nemzetközi szerveknél,
– a Postai és Hírközlési Dolgozók Szakszervezetében szövetségi tanácstagként képviseli a Sajtószakszervezetet,
– folyamatosan ellátja a szervezési feladatokat, szervezi és előkészíti a vezető testületek üléseit, ellenőrzi a testületek határozatainak végrehajtását,
– egyedi döntéseket hoz az elnökség két ülése között a ráruházott jogkör alapján,
– személyesen felelős a folyamatos napi pénzgazdálkodásért, szoros együttműködésben a gazdasági vezetővel,
– közvetlenül irányítja a titkárság munkáját, gyakorolja a munkáltatói jogokat a Sajtószakszervezet alkalmazottaival szemben,
– főszerkesztője a szakszervezet hivatalos kiadványainak (Sajtóvilág, Médiakalendárium).
5.1.3. A Sajtószakszervezet társelnöke
A Sajtószakszervezetnek a kongresszuson megválasztott társelnöke
– az elnökkel és ügyvezető társelnökkel együtt képviseli a Sajtószakszervezetet a hazai külső szerveknél,
– az elnökkel és az ügyvezető társelnökkel egyetemlegesen képviseli a Sajtószakszervezetet az IFJ-ben,
– az ügyvezető társelnökkel együttműködve szervezi és ellenőrzi a vezető testületek döntéseinek végrehajtását,
– valamennyi kérdésben helyettesíti távollétében az ügyvezető társelnököt,
– az ügyvezető társelnök távolléte esetén (szabadság, betegség) felügyeli a titkárság munkáját,
– részt vesz a Sajtószakszervezet kiadványainak szerkesztésében.
5.1.4. Az elnökség tagjai
– kollektív testületként vesznek részt a szakszervezet irányításában,
– egyedi megbízatásokat kaphatnak, s e funkciójukban munkabizottságokat szervezhetnek, irányíthatnak,
– a közösen eldöntött és egyénileg vállalt feladatok teljesítéséért személyesen felelősek, erről beszámolni tartoznak az elnökségnek.
5.1.5. A megbízatás megszűnése:
A választott tisztségviselők megbízatása megszűnik
a) mandátumuk lejártával
– a kongresszuson megválasztottak mandátuma a soron következő rendes kongresszuson szűnik meg,
– az alapszervezeti vezetők mandátuma jogszerűen megszűnik a soron következő kongresszust előkészítõ tisztújítás idején,
b) írásban benyújtott lemondásukkal,
c) visszahívásuk esetén.
5.2. A Sajtószakszervezet gazdasági vezetője
A Sajtószakszervezet gazdasági vezetője
– az ügyvezető társelnökkel egyetemlegesen felelős a Sajtószakszervezet gazdálkodásáért
– folyamatosan intézi a napi pénzgazdálkodást,
– gazdasági kérdésekben képviselheti a szakszervezet, aláírási joggal rendelkezik,
– állandó meghívott résztvevője az elnökség üléseinek és véleményt nyilvánít valamennyi gazdálkodási kérdésben,
– évente egy alkalommal köteles beszámolni a választmánynak az előző évi gazdálkodásról és az ügyvezető társelnökkel együttműködve beterjeszteni a következő évi költségvetést,
– összefogja az alapszervezetek gazdasági felelőseinek tevékenységét, ellenőrzi a helyi gazdálkodás szabályos lebonyolítását,
– tevékenységét a számviteli törvény, valamint a titkárság ügyrendje szerint végzi.
6. Joggyakorlás
6.1. A MunkaTörvénykönyvében illetőleg más törvényben megszabottak szerinti döntési, egyetértési, véleményezési, illetőleg ellenőrzési jogkört a Sajtószakszervezet minden testülete a maga területén a megfelelő formában gyakorolja.
6. 2. Munkajogi kérdésekben (munkajogi védelem) a Sajtószakszervezet valamennyi választott tisztségviselője esetében a Sajtószakszervezet elnöksége illetékes a döntésre, illetőleg a képviseletre. Erről a munkáltatót a választó testületnek a munkáltatót a döntést követően haladéktalanul tájékoztatnia kell.
6.3. Az Alapszabálynak megfelelően a Sajtószakszervezet minden döntéshozatalnál a megfelelő szintű szakszervezeti tisztségviselővel képviselteti magát, de az előkészítésbe minden esetben be kell vonni az érintett terület közvetlen szakszervezeti vezetőjét (alapszervezeti titkárát) is.
7. Sztrájk
7.1. A Sajtószakszervezet készen áll az érdekvédelem legvégső és legkeményebb eszköze, a sztrájk szervezésére.
7.2. Sztrájkot bármely alapszervezet kezdeményezhet.
7.3. Az egész Sajtószakszervezetre kiterjedő sztrájkról a választmány konszenzussal dönt, a sztrájktörvény szigorú betartásával.
7.4. Sztrájk esetén az elnökség sztrájkbizottságot hoz létre, az egész sajtóterület sztrájkja esetén az elnökség alakul át sztrájkbizottsággá. Ez a sztrájkbizottság gyakorolja a sztrájktörvényben ráruházott jogokat, képviseli a sztrájkban részt vevőket.
7.5. Országos szolidaritási sztrájk esetén a Sajtószakszervezet egyedi formákat is alkalmazhat.
7.6. A Sajtószakszervezet a sztrájk miatti anyagi kiesések pótlására sztrájkalapot hozhat létre, amely felett – utólagos beszámolási kötelezettséggel – az elnökség rendelkezik.
8. Kitüntetések, jutalmak
8.1. A Sajtószakszervezet azon munkahelyek részére, ahol a legtöbbet tették a munkaadók és a munkavállalók közötti kapcsolat kit.nõ kialakításáért, ahol rendszeresen „karbantartott” kollektív szerződés van érvényben és biztosított a szociális biztonság és a munkahelyi demokrácia – Vasvári Pál-díjat alapított. A Vasvári Pál-díj vándordíj jellegű ezüst laptekercs, amelyet kicsinyített másával és oklevéllel együtt kapnak kézhez a megjutalmazottak.A nagy laptekercs egy évig marad az alapszervezet birtokában, s harmadik alkalommal kerül végleges tulajdonába. A Vasvári Pál-díjat – az illetékes alapszervezeti és munkahelyi vezetők közös pályázata alapján – az elnökség ítéli oda, és ezt a díjat minden évben a sajtónapi ünnepség keretében adják át.
8.2. A Sajtószakszervezet a szakszervezeti munkában hosszú éveken át eredményesen és áldozatkészen tevékenykedõ tagjai részére „örökös tag” címet adományoz egyedi elbírálás alapján. Az adományozásra az elnökség jogosult, erre javaslatot bármely alapszervezet szakszervezeti bizottsága tehet.Az „örökös tag” állandó meghívottja – tanácskozási joggal – a választmány üléseinek, valamint a kongresszusnak, hivatalos az évente megrendezésre kerülő jubileumi ünnepségekre és a Sajtószakszervezet minden ünnepi rendezvényére. Az igazolvánnyal együtt annak ünnepélyes átadásakor gravírozott óra tárgyjutalmat kap.
8.3. A Sajtószakszervezet egyéni pénz- vagy tárgyjutalomban, különlegesen kedvezményes üdülésben részesítheti azon tagjait, akik hosszú idõn át nagy aktivitást tanúsítottak a szakszervezeti munkában. Jutalom adására jogosultak az alapszervezetek szakszervezeti bizottságai (saját keretükből), illetőleg a Sajtószakszervezet elnöksége (központi keretből).Ez utóbbi esetben a jutalmazás eldöntése előtt az illetékes alapszervezet szakszervezeti bizottságának véleményét ki kell kérni.
8.4. A Sajtószakszervezet elnöksége évente elismerő oklevélben és jutalomban részesíti az adott évben 40, 50 illetőleg 60 éves szakszervezeti tagságot elérő tagjait. A jubileumi ünnepséget minden év december hónapjában kell megtartani, s arra hivatalosak az örökös tagok, valamint minden 60 évnél hosszabb tagsággal rendelkező kolléga is.
8.5. A Sajtószakszervezet Vasvári Pál Emlékplakett kitüntetést alapított azoknak részére, akik hosszú éveken át eredményesen dolgoztak az érdekvédelemben, s a szakszervezet szervezeti megerősítésében, illetőleg egy-egy feladatot sikerrel oldottak meg. Vasvári Pál Emlékplakettben részesíthetők alapszervezetek is. Ezt a kitüntetést adományozhatja a szakszervezet mindazon partnereinek, barátainak, akik jelentősen hozzájárulnak a sajtóban a kollegiális kapcsolatok erősítéséhez és a Sajtószakszervezet céljainak eléréséhez. Az emlékplakett, amelynek előoldalánVasvári Pál domborműve szerepel,hátára pedig a megjutalmazott nevét vésik be, okirattal jár együtt. Az emlékplakettet az elnökség ítéli oda, a kitüntetés átadásaminden évben a sajtónapi ünnepség keretében történik.
8.6. A Sajtószakszervezet javaslatot tehet egyéb társadalmi illetőleg állami kitüntetésekre is, erre a javaslattételre az elnökség jogosult.
9. Kiadványok
9.1. A Sajtószakszervezet különbözõ kiadványokat adhat ki. Központi lapja a kéthavonta megjelenő Sajtóvilág.
9.2. A Sajtóvilág feladatai elsősorban:
– a tagság tájékoztatása a vezető testületek munkájáról, döntéseiről,
– beszámolás a szakszervezet hazai és nemzetközi tevékenységéről,
– a helyi tapasztalatok közreadása.
9.3. A Sajtóvilág megjelenését, kiadását a lapban közreadott hirdetések fedezik.
9.4. A lap kiadásáért a Sajtószakszervezet elnöke a felelős (mint a Sajtóvilág felelős kiadója),
a lap főszerkesztője a mindenkori ügyvezető társelnök.
9.5. A Sajtószakszervezet honlapot is működtet, amelynek felelős szerkesztője az ezzel megbízott társelnök.
10 . Vasvári Pál Önsegélyző Sajtóalapítvány
10.1. A Sajtószakszervezet által 1991-ben alapított Vasvári Pál Önsegélyező Sajtóalapítványt, amely közhasznú szervezetként került bejegyzésre,mint önálló jogi személyt az Alapítvány kuratóriuma működteti saját alapító okirata (alapszabálya) szerint.
10.2. Alapítóként az Alapítvánnyal a kapcsolatot a Sajtószakszervezet elnöksége tartja. Ennek megfelelően – a törvény értelmében – elnökségi tag nem lehet egyben kuratóriumi tag.
11. Záró rendelkezések
11.1. A Sajtószakszervezet ezen módosított Szervezeti ésM.ködési Szabályzatát a Sajtószakszervezet V. kongresszusa fogadta el.
11.2. Az SZMSZ-ben nem érintett kérdésekben az egyesülési törvény megfelelő rendelkezéseit kell alkalmazni.
11.3. Ezen SZMSZ elfogadásával az 1989-ben elfogadott, valamint azóta többször módosított Szervezeti és M.ködési Szabályzat hatályát veszti.
A dokumentumot elfogadta a Sajtószakszervezet V. kongresszusa;
Balatonszemes, 2009. május 22–23.