Gyászol a Sajtószakszervezet

Búcsúzunk dr. Lepies György alapító főtitkártól

Újságíróként és jogász doktorként él bennünk a képe, és persze sportemberként, főiskolai világbajnokként is. És ez a kép a fiatal Lepies Gyurié, akit 1989-ben választottunk meg az akkor önállóvá vált független, demokratikus Sajtószakszervezet főtitkárának. A rendszerváltás napjaiban kezdtünk együtt dolgozni és a közös munka tizenöt éve alatt ismertük meg elvhűségét, kitartását, munkabírását.

Amikor 84 dolgos éve után itt hagyott bennünket, csaknem 20 nyugdíjas éve után is ez a kép maradt meg sokunkban. Pályafutására visszapillantva felvillannak előttünk az egykori találkozások, megjelennek a közös munka képei, s több év távlatából is megelevenedik a Sajtószakszervezet történelme. Felidézhetjük mindazt, amit neki, vezetésének köszönhet a média érdekvédelme, s ami a jelen nehéz körülményeit ismerve, nemcsak emléknek tűnik, hanem akár útmutatás is.

Az általa vezetett vezetőség majd elnökség már megalakulásának első napjaitól mindent megtett, a sajtóban dolgozók érdekvédelméért és emellett a sajtó legszélesebb körével ismertette meg munkánkat. Arra bíztatta a körülötte lévőket, hogy ne csak tervszerűen dolgozzanak, hanem hogy ezt széles körben megismertessék. A Sajtószakszervezet országos szintre emelte „bemutatásunkat”, s ehhez az egyik legfontosabb út a nagyon hamar nyomtatásra került, rendszeresen megjelentetett lapunk, a Sajtószakszervezet – illetve a titkári tanács titkos szavazásával nevet változtatott Sajtóvilág – lett. Valljuk be, ezzel kiélhettük újságírási szenvedélyünket is.

Szívós szervezőmunka kellett, hogy a sajtónapot országos eseménnyé tenni.

Természetesen ehhez az is szükséges volt, hogy színvonalassá tegyük legfontosabbá vált rendezvényünket. Szakszervezetünk – ez Lepies Gyuri talán legjelentősebb lépése volt -, a magyar sajtó napját, március 15-ét sikerült tartalmában, színvonalában is országos szintre emelni. Tekintélyünket növelte, hogy látványosan állandó programja mellett, meghívott neves előadóink személye is különösen emelte hírnevünket. A Pilvax történelmi levegőt árasztó termében előadóink a legmagasabb közéleti méltóságok voltak, s a sajtó munkásait tíz alkalommal Göncz Árpád, majd négyszer dr. Mádl Ferenc köztársasági elnök, azután Szili Katalin, az országgyűlés elnöke köszöntötte.

Lepies Gyuri és kezdeményezései révén a szakszervezet maga is növelte hírünket azzal, hogy mindent megtett az újságíró szervezetek együttműködéséért, megtalálta a hangot a katolikus, református újságíró szervezetekkel csakúgy, mint a MÚK-kal. Jogászként különösen élt a lehetőséggel a bíróság előtti szakszervezeti képviselettel. Ott lehettem, amikor a bíróság több mint tízmillió forintos kártérítést ítélt meg a Szabad Földes kollegáknak.

Az újságírókat segítendően ő hozta létre a Sajtószakszervezet alapítványát, a Sajtószakszervezet Tagjainak Önsegélyező Alapítványát, ami az azóta eltelt csaknem 30 év alatt több mint 35 millió forinttal támogatta a rászorult kollégákat.

Fáradhatatlanul kereste fel a legtávolabb lévő alapszervezeteket is, hogy jó tanácsokkal lássa el az ottani vezetőket és a helyszínen segítse az alapszervezeteket.

Szakszervezetünk az ő vezetése alatt lett a Nemzetközi Újságíró Szövetség ismert és elismert tagja.

Jó barátunk sok lépésére emlékezhetünk még, de egy igazi baráti kollektíva részeként nem feledjük az együtt töltött vidám, aktív éveket, a közös programokat, kirándulásokat és a csülkös bulikat sem.

A szakszervezet tagjaival együtt fájdalommal gyászolom Lepies Gyurit, aki most itt hagyott bennünket. Remélem, hogy utódai szintén emlékeznek arra, amit tőle láttak, hallottak és igyekeznek az ő gondolatai alapján erősíteni tovább a – mostanában nehéz napokat élő – szakszervezetet.

Baktai György örökös tag

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.