S a j t ó s z a k s z e r v e z e t

(Elfogadva a Sajtószakszervezet V. kongresszusán – Balatonszemes, 2009. május 23-23.)

1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1-1. A szervezet neve: Sajtószakszervezet

Székhelye: Budapest (1016 Budapest, Naphegy tér 8.)

Működési területe: Magyar Köztársaság

1-2. A Sajtószakszervezet a sajtó területén dolgozó valamennyi munkavállaló érdekeit képviselő és védő, független, önálló szakmai szakszervezet.

1-3. A Sajtószakszervezet céljainak elérése érdekében bevételeivel önállóan gazdálkodó jogi személy.


2. A SAJTÓSZAKSZERVEZET CÉLJA, ALAPFELADATAI

2-1. A Sajtószakszervezet célja tagjai munkavállalói érdekeinek kifejezése, kép-viselete, érvényre juttatása, védelme.

2-2. A Sajtószakszervezet mint szakmai érdekvédelmi szervezet illetékes valam-ennyi kérdésben, amely a sajtó területén foglalkoztatott újságírók, szerkesz-tőségi alkalmazottak, kiadói, hírügynökségi és intézményi dolgozók jogait, élet- és munkakörülményeit érinti. Minden fórumon az érdekeltekkel közö-sen fellépve, illetőleg nevükben közvetlenül vagy megbízottjai útján képviseli tagjainak érdekeit. Amennyiben bármely okból ezzel ellentétes döntés születik, a szakszervezet képviselőinek véleményüket az érdeksértő döntést meghozó fórumnál jegyzőkönyveztetniük kell.

2-3. A Sajtószakszervezet részt vállal a minden magyar munkavállalót érintő általános érdekvédelemben. Országos kérdésekben közösen felléphet minden olyan szervezettel, amelynek céljai az adott esetben egybeesnek tagjainak érdekeivel, és szolidaritást vállalhat minden olyan megmozdulással, amelyet bármely szakszervezeti tömörülés vagy önálló szakszervezet kezdeményez.

2-4. A Sajtószakszervezet céljainak elérésére a következő alaptevékenységeket folytatja:

a) ellátja minden tagjának érdekképviseletét és érdekvédelmét;
b) igazolványt ad ki tagjainak;
c) ellenőrzi a szakszervezeti tagság jogainak érvényesülését;
d) tagsága nevében és a működési területén tevékenykedő valamennyi munkavállaló képviseletében munkahelyi kollektív szerződéseket köt és ellenőrzi azoknak érvényesülését;
e) lefolytatja a szakmára kiterjedő béralkut;
f) fellép egy ágazati (szakmai) kollektív szerződés létrehozásáért, részt vállal megalkotásában;
g) egyéni képviselet nyújt a szakmában tevékenykedő – vállalkozói szerződéssel, illetőleg önálló újságíróként dolgozó – tagjainak;
h) kezdeményezi az üzemi tanácsok létrehozását, szoros együttműködésben dolgozik az üzemi tanácsokkal, illetve üzemi megbízottakkal;
i) hozzájárul az arra rászoruló tagok anyagi helyzetének javításához;
j) alapítványt hoz létre, illetve működtet;
k) üdülőket tart fenn, illetve üzemeltet vagy bérel, és szervezi a sajtó dolgozóinak, nyugdíjasainak és hozzátartozóiknak kedvezményes üdültetését;
l) tagjainak egészségvédelmére programokat szervez, ezekre lehetőséget biztosít;
m) szakmai lapot és kiadványokat ad ki, jelentet meg;
n) képviseli és támogatja a szakmában munkanélkülivé váltakat;
o) támogatja és szervezi a szakma nyugdíjasainak tevékenységét;
p) szervezi tagságát különböző közösségi feladatok elvégzésére;
q) kitüntetésekkel, jutalmakkal ösztönzi és ismeri el a szakszervezet érde-kében végzett munkát;
r) nemzetközi kapcsolatokat tart fenn, és tagjainak (valamint pártoló tagjainak) kiadja az IFJ nemzetközi újságíró-igazolványát;
s) szolidaritási akciókat kezdeményez és szervez.


3. TAGSÁG

3-1. A Sajtószakszervezet tagja lehet az a természetes személy (újságíró, szer-kesztőségi alkalmazott, hírügynökségi és kiadói dolgozó), aki munkavi-szonyban áll, vagy vállalkozóként, önálló újságíróként dolgozik, elfogadja a Sajtószakszervezet alapszabályát, és eleget tesz tagdíjfizetési kötelezettségének. Mindez vonatkozik a gyakornokokra, pályakezdőkre, nyugdíjasokra és munkanélküliekre.

3-2. Minden szakszervezeti tag egyidejűleg más szakszervezetnek vagy egyéb érdekvédelmi szervezetnek is tagja lehet, de ott bármely tisztséget csak akkor tölthet be, ha az adott szervezet céljai és alapelvei nem állnak ellentétben a Sajtószakszervezet céljaival és alapelveivel.

3-3. A Sajtószakszervezetnek a rendes tagok mellett lehetnek társult, illetőleg pártoló tagjai. Társult tagnak az a természetes személy léphet be, aki más szakszervezetnek tagja, de a sajtó területén (is) dolgozik, és tevékenységéhez érdekvédelmet igényel. Pártoló tag lehet az természetes személy, aki magáévá teszi a szakszervezet célkitűzéseit és kész azokat a maga eszközeivel támogatni.

3-4. A tagok jogai:

a) a tag részt vehet a szervezet tevékenységében és rendezvényein;
b) a tag szakszervezeti tisztségre választ és választható;
c) a tagnak joga van véleményt nyilvánítani, javaslatot tenni és szavazni a szakszervezeti álláspont kialakításakor, valamint ellenőrizni a döntések végrehajtását. Kisebbségi véleményével jogában áll – a többségi határo-zat végrehajtásával egyidejűleg – a szakszervezet magasabb fórumához fordulni;
d) a szakszervezet valamely szervének törvénysértő határozatát bármely tag – a tudomására jutástól számított 30 napon belül – a bíróság előtt megtámadhatja;

e) a szakszervezeti tag
– szakszervezeti igazolvánnyal rendelkezik;
– jogosult az igazolvánnyal jelzett szolgáltatásokra;
– jogosult a szakszervezeti szolgáltatásokra:
ingyenes jogsegélyre (elsősorban munka- és bérügyi, jogi és szociális kérdésekben);
a szakszervezeti segélyrendszerben való részvételre,
képviseletre a jogi folyamatban.
– jogosult nemzetközi (IFJ) újságíró-igazolvány igénylésére (ezen jogok érvényesek a társult és pártoló tagokra is).
3-5. A tagok kötelességei:
a) az alapszabály betartása;
b) a tagdíj rendszeres fizetése (mértéke a 3.6. pontban);
c) részvétel a munkavállalók érdekében szervezett szakszervezeti akciókban;
d) a szakszervezeti tag törvényes sztrájk esetén nem követhet el sztrájktörést.

3-6. A tagdíj mértéke:
a) munkaviszonyban álló rendes tagok esetén a munkahelyen kifizetett bruttó jövedelem 1%-a (ezen összeg csökkenti az adóalapot);
b) vállalkozó, önálló újságírók esetén: a saját bevallásuk szerinti összeg, de minimálisan a mindenkori minimálbér 1%-a;
c) nyugdíjas, gyesen, gyeden lévő, tanuló és munkanélküli tagok esetén minimálisan 100 forint/hó;
d) a társult tagok esetén önként felajánlott összeg, amely azonban nem lehet kevesebb havi 100 forintnál;
e) a pártoló tag támogatásának mértékét egyedi megállapodásban az illeté-kes szakszervezeti szerv és a pártoló tag határozza meg, összege mini-málisan havi 1000 forint.

4. A SAJTÓSZAKSZERVEZET SZERVEZETE

4-1. Szervezeti feléptése

4-1-1. A Sajtószakszervezet önálló szakszervezet, amely demokratikus elveket követ és demokratikusan épül fel.
4-1-2. A Sajtószakszervezet a munkahelyeken létrehozott, illetőleg az egyéni (a kis szakszervezeti létszámú munkahelyekről jelentkező) tagságot összefogó központi alapszervezetekből, valamint a nyugdíjasokat összefogó központi alapszervezetekből áll.
4-1-3. A Sajtószakszervezet felépítése:
a) legfőbb döntéshozó képviseleti szerve a kongresszus, amelyet ötévenként kell összehívni;
b) két kongresszus között képviseleti szerve a legalább évente egy alka-lommal összehívandó választmány, amelyet a kongresszus választ meg;
c) ügyintéző szerve a 11 tagú elnökség, amelyet a kongresszus választ meg, és amely a kongresszusnak, illetőleg – ezen alapszabály felhatalmazásával – évente a választmánynak tartozik beszámolási kötelezettséggel;
d) felügyeleti szerve a 3 tagú felügyelőbizottság, amelyet a kongresszus választ meg, és amely ellátja a pénzügyi tevékenység és a szervezeti tevékenység belső törvényességi felügyeletét. A felügyelőbizottság a kongresszusnak tartozik beszámolási kötelezettséggel, felelősséggel.
4-1-4. A Sajtószakszervezet vezetőit a kongresszus választja meg:
a) a szakszervezet elnökét;
b) a szakszervezet 2 (két) társelnökét, közöttük a főfoglalkozású ügyvezető társelnököt, aki egyben a szakszervezet képviselője;
c) az elnökség további 8 (nyolc) tagját és 3 (három) póttagját;
d) a felügyelőbizottság elnökét, 2 (két) tagját és 2 (két) póttagját (a jelölőbizottság javaslata alapján);
e) a választmány tagjait (a listát az alapszervezetek javaslatai alapján a jelölőbizottság terjeszti be).

4-2. A kongresszus
4-2-1. A Sajtószakszervezet legfelső döntéshozó, képviseleti szerve a kongresszus, amely a tagok összességét képviselő, közvetett úton választott testület.
4-2-2. A kongresszus kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) az alapszabály megalkotása és módosítása;
b) a szervezeti és működési szabályzat főbb elveinek kidolgozása és módosítása;
c) a szakszervezet programjának kidolgozása, módosítása;
d) a szakszervezet más szakszervezettel való egyesülésének, illetőleg fel-oszlatásának kimondása;
e) a Sajtószakszervezet vezető tisztségviselőinek megválasztása.
4-2-3. A kongresszust ötévenként kell összehívni. Az összehívást meg kell előznie az alapszervezetek teljes tisztújításának, amelynek során megválasztják a soron következő kongresszus küldötteit, és javaslatot tesznek a választmányban az alapszervezetet képviselő tagokra.
4-2-4. A kongresszuson a szakszervezet minden 25 (huszonöt) tagját legalább 1 (egy) küldött képviseli, oly módon, hogy minden alapszervezet legalább 1 (egy) szavazati jogú küldöttet választ.
4-2-5. A kongresszuson szavazati joggal csak az előkészületek során a soros kong-resszusra szóló mandátumot szerzett küldöttek vehetnek részt. A választást az alapszervezeteknél kell lebonyolítani.
4-2-6. Az előző kongresszuson megválasztott tisztségviselőket, amennyiben nem választották meg őket küldöttnek, tanácskozási joggal meg kell hívni a kongresszusra.
4-2-7. A kongresszust az elnökség hívja össze.
4-2-8. A kongresszus előkészítésére az elnökség – legalább 90 nappal az elhatáro-zott időpont előtt – szervező- és szerkesztőbizottságot hoz létre, amely ezt követően teljes jogkörrel felelős a kongresszus operatív előkészítéséért.
4-2-9. A megválasztandó küldöttek számát a pontosított tagnyilvántartás alapján a szervező- és szerkesztőbizottság állapítja meg és közli az alapszervezetekkel.
4-2-10. Az alapszervezeti beszámoló, tisztújító és küldöttválasztó értekezletek jegyzőkönyveit legalább 30 (harminc) nappal a kongresszus előtt el kell juttatni a szervező- és szerkesztőbizottsághoz. A bizottság 20 (húsz) nappal a megnyitás előtt írásbeli meghívót küld valamennyi megválasztott küldöttnek a küldöttigazolvánnyal és az írásbeli dokumentumokkal együtt. A meghíváson szerepelnie kell az ülés helyének, időpontjának és várható időtartamának, napirendjének, valamint határozatképtelenség esetén az azonos napirenddel összehívandó megismételt kongresszus időpontjának.
4-2-11. A kongresszus akkor határozatképes, ha azon megválasztott és regisztrált küldöttek 50%-a + 1 fő jelen van. Határozatképtelenség esetén a vezető testület a megismételt kongresszust új időpontra azonos napirenddel és a megválasztott küldöttekkel hívhatja össze. Ez a megismételt kongresszus a törvény értelmében létszámától függetlenül határozatképes.
4-2-12. A kongresszus határozatképességét a nyitóülésen megválasztott mandátum-vizsgáló bizottság állapítja meg, amely a szervező- és szerkesztőbizottságtól megkapott küldöttlista, illetőleg az alapszervezeti jegyzőkönyvek és szükség szerint a személyi igazolványok alapján ellenőrzi a küldöttek jogosultságát, és erről még az érdemi vita előtt jelentést tesz a kongresszusnak.
4-2-13. A kongresszuson a képviseleti és ügyvezető testületek tagjait titkos szavazással kell megválasztani. Megválasztottnak azt kell tekinteni, aki a leadott szavazatoknak 50%-át + 1 szavazatot megkapta. Valamennyi más kérdésben a kongresszus nyílt szavazással dönt, amennyiben más határozatot nem hoz.
4-2-14. Rendkívüli kongresszust kell összehívni a választmány minősített többséggel hozott döntése esetén, vagy a tagság 10%-ának, illetőleg a 10%-ot képviselő alapszervezetek vezető testületeinek az ok és a cél megjelölésével írásban benyújtott javaslatára. Ugyancsak rendkívüli kongresszust köteles összehívni az elnökség, ha azt a bíróság elrendeli. A rendkívüli kongresszust az előző rendes kongresszussal azonos küldöttösszetétellel kell összehívni, s lebonyolítására a rendes kongresszusra vonatkozó szabályozás érvényes.
4-2-15. A kongresszus lebonyolításának részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzatban kell rögzíteni.

4-3. Választmány

4-3-1. A Sajtószakszervezet két kongresszus közötti képviseleti szerve a 37 tagú választmány, amelyet évente legalább egy alkalommal össze kell hívni.
4-3-2. Az egyesülési jogról szóló törvény 12. §. (2) bekezdésének alkalmazásával a választmány kizárólagos hatáskörébe tartozik
a) a szakszervezet évi költségvetésének megállapítása;
b) az elnökség, mint ügyvezető szerv évi beszámolójának megtárgyalása;
c) a szervezeti és működési szabályzat részleteinek kidolgozása, illetőleg szükség szerinti módosítása;
Hatáskörébe sorolja a kongresszus
a) az állásfoglalást mindazokban a szakma egészét, illetőleg a szakszerve-zetet érintő kérdésekben, amelyek nincsenek a kongresszus kizárólagos hatáskörében;
b) a szakmai kollektív szerződés megkötését, módosítását, valamint az ezzel kapcsolatos béralku lefolytatását;
c) sztrájk kezdeményezésének, irányításának szabályozását, sztrájkalap létesítését, kezelésének és a befizetéseknek a szabályozását.

4-3-3. A választmányi ülésre a választmány tagjain kívül meg kell hívni tanácsko-zási joggal az elnökség választmányi tagsággal nem rendelkező tagjait, a fe-lügyelő bizottság elnökét és tagjait, az örökös tagokat, a Vasvári Pál Önsegélyező Sajtóalapítvány ügyvezető elnökét, valamint a Sajtószakszervezet gazdasági vezetőjét.
4-3-4. A választmány ülését az ügyvezető társelnök 15 nappal a tervezett időpont előtt hívja össze a napirend közlésével és a napirendhez tartozó írásbeli anyagok megküldésével. Az ülés akkor határozatképes, ha azon a tagok 50 %-a + 1 fő megjelenik. Amennyiben az ülés határozatképtelen, a megismételt ülést új időpontra kell összehívni, azonos napirenddel. Ez az ülés a törvény értelmében a jelenlévők létszámától függetlenül határozatképes.
4-3-5. Az ügyvezető elnök minden esetben köteles összehívni a választmány ülését, amennyiben a hatáskörébe tartozó kérdésről kell dönteni. Az összehívást írásban (postai levélben vagy e-mailben), a tárgyalandó anyagok megküldésével kell végrehajtani.

4-4. Elnökség

4-4-1. A Sajtószakszervezet ügyvezető testülete: a 11 tagú elnökség (sorában az elnökkel és a társelnökökkel), amelynek tagjait a kongresszus választja meg.
4-4-2. Az elnökség dönt minden olyan kérdésben, amelyet az alapszabály nem sorol a kongresszus, illetőleg a választmány kizárólagos hatáskörébe.
Hatáskörébe tartozik elsősorban:
a) a Sajtószakszervezet és a médiában tevékenykedő társszervezetek közötti együttműködés elveinek kidolgozása;
b) az üzemi tanácsokkal kialakított együttműködés elveinek kidolgozása;
c) a Vasvári Pál-díjak, a Vasvári Pál Emlékplakettek és egyéb szakszerve-zeti kitüntetések, központi jutalmak odaítélése, valamint a kitüntetésre felterjesztés más szervekhez;
d) a szakszervezet kiadványai és honlapja feladatainak meghatározása;
e) kijelölés külföldi utakra, tanácskozásokra, esetleges ösztöndíjakra;
f) állásfoglalás a szakszervezet választott tisztségviselőit érintő munkajogi kérdésekben;
g) kapcsolattartás a Sajtószakszervezet által alapított, önálló jogi személyiségű közhasznú Vasvári Pál Önsegélyező Sajtóalapítvánnyal.

4-4-3. Az elnökség felelős vezetője: az ügyvezető társelnök.
4-4-4. Az elnökség általában háromhavonta ülésezik. Üléseit az ügyvezető társelnök a napirend ismertetésével és a hozzá csatolt írásbeli dokumentumokkal 8 nappal előbb hívja össze. Az elnökség akkor határozatképes, ha az ülésen megjelenik tagjainak 50%-a + 1 fő. Határozatképtelenség esetén a második időpontra összehívott elnökségi ülés a törvény értelmében a megjelentek létszámától függetlenül határozatképes.
4-4-5. Az elnökség ülésén a Sajtószakszervezet elnöke elnököl. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
4-4-6. Az elnökség ülésének állandó meghívottai tanácskozási joggal: a felügyelő bizottság elnöke, tagjai, a Vasvári Pál Önsegélyező Sajtóalapítvány ügyvezető elnöke, a 100 főnél nagyobb létszámú alapszervezetek szb-titkárai, valamint a Sajtószakszervezet gazdasági vezetője.

4.5. Alapszervezet

4-5-l. A szakszervezeti munka legfontosabb színtere az alapszervezet. Alapszervezetet az adott munkáltatónál foglalkoztatott tagok hozhatnak létre és tartanak fenn.
4-5-2. Alapszervezetet minimálisan 3 (három) szakszervezeti tag hozhat létre.
4-5-3. Alapszervezetet elsősorban kiadói-szerkesztőségi munkahelyeken lehet létrehozni. A szórvány tagság (a kis létszámú vállalatoknál, cégeknél dolgozó szakszervezeti tagok), az önálló újságírók, vállalkozók, a munkanélküliek valamint a munkahelyi alapszervezethez nem tartozó nyugdíjasok összefogására, érdekeik együttes képviseletére és védelmére központi, szakirányú, illetőleg térségi alapszervezeteket is lehet létesíteni.
4-5-4. A munkahelyi alapszervezethez nem tartozó tagok szabadon választhatják meg alapszervezetüket. Ehhez az adott alapszervezet vezető testületének hozzájárulása szükséges.
4-5-5. Az alapszervezet tagjait nyilvántartásba kell venni, és névsorukat folyamatosan (havonta) kiegészítve meg kell küldeni a szakszervezet központjába.
4-5-6. Az alapszervezet legfőbb szerve a taggyűlés, amelyet évenként legalább egy alkalommal össze kell hívni a vezető testület (illetve a titkár) beszámolójá-nak, valamint a gazdálkodással kapcsolatos jelentésnek az elfogadására. A taggyűlést a titkár köteles összehívni. A taggyűlés akkor határozatképes, ha azon a tagok 50%-a + l fő megjelenik. Határozatképtelenség esetén a máso-dik időpontra összehívott taggyűlés a törvény értelmében a megjelentek lét-számától függetlenül határozatképes.
4-5-7. Az alapszervezet saját soraiból megválasztja vezető testületét, illetve vezetőjét. 5–10 tag között szakszervezeti titkárt, 10–20 tag között titkárt és helyettest, 20 tag fölött a feladatot ellátni képes, arányos létszámú szakszervezeti bizottságot célszerű választani. A vezető tisztségviselőket titkosan kell megválasztani. A 100 főnél nagyobb létszámú alapszervezetek szakszervezeti csoportokat hozhatnak létre, amelyeknek élén választott bizalmi áll. A beszámoló, tisztújító és küldöttválasztó taggyűléseken lehetővé kell tenni minden alapszervezeti tag részvételét.
4-5-8. Az alapszervezet mindenekelőtt a tagdíjaknak az alapszervezeteknél maradó hányadával gazdálkodik. Saját bevétele lehet a munkahelyi vezetéstől a Munka Törvénykönyve alapján [MT 25.§. (5). bekezdés] kapott munkaidő-kedvezmény-megváltás, valamint más támogatás. Ezeknek a pénzösszegeknek a felhasználásáról az alapszervezet szabadon dönt, de a központnak évenkénti elszámolásra kötelezett (minden év március l5. napjáig az előző naptári évről), mivel az ott maradó összeg a szakszervezet egységes vagyonának része.
A tagdíjbevétel megoszlása:
– az alapszervezetnél marad: 50%
– a központnak átutalandó: 50%
(a fenti összegek az aktív dolgozó tagokra vonatkoznak, az alapszervezetek nyugdíjas tagjai tagdíjbefizetésének 100%-ával az alapszervezet gazdálko-dik).
Az alapszervezet önállóan is kezelheti pénzét, de igényelheti a kezelést a központtól is. Önálló gazdálkodás esetén helyileg kell gondoskodnia a pénzügyi és adójogszabályok betartásáról. Amennyiben központi kezelést kér, vezető testületének döntése alapján, a központ pénztárából az alapszervezet részére rendelkezésre álló összegből igényelhet elszámolási kötelezettséggel.
4-5-9. Az alapszervezet köteles szorosan együttműködni a helyi üzemi tanáccsal, illetőleg megbízottal.
4-5-10. Az alapszervezet köteles ezen Alapszabálynak megfelelően, a Sajtószakszervezet programja szellemében tevékenykedni a kongresszusi határozat, valamint a vezető testületek fentieken alapuló határozatainak végrehajtásáért.

4-6. Felügyelőbizottság
4-6-1. A Sajtószakszervezet vezető testületei mellett a kongresszus által megválasztott háromtagú felügyelőbizottság működik. A felügyelőbizottság feladata: a Sajtószakszervezet gazdálkodása és működése törvényességének felügyelete és folyamatos ellenőrzése.
4-6-2. A felügyelőbizottság közvetlenül a kongresszusnak tartozik felelősséggel és beszámolással. Halaszthatatlan intézkedést igénylő észrevételeit a választ-mánynak, illetőleg az elnökségnek köteles megtenni. Ezen szervek soron következő ülésükön érdemben kötelesek megtárgyalni az észrevételeket.
4-6-3. A felügyelőbizottság a saját maga által készített ügyrend szerint végzi tevé-kenységét.
4-6-4. A Sajtószakszervezet minden vezető testülete, így valamennyi alapszervezet szakszervezeti bizottsága, szakszervezeti tisztségviselői is kötelesek támogatni a felügyelőbizottság munkáját, rendelkezésére bocsátani az ellenőrzéshez szükséges dokumentumokat, érdemben megtárgyalni az észrevételeket.
4-6-5. A felügyelőbizottság elnöke és tagjai állandó tanácskozási jogú meghívottai az elnökség, valamint a választmány üléseinek.

5. A SAJTÓSZAKSZERVEZET TITKÁRSÁGA

5-1. A Sajtószakszervezet függetlenített, főállású, illetőleg részleges munkaidős vagy szerződéses alkalmazottakból álló titkárságot tarthat fenn.
5-2. A titkárság feladatait külön ügyrend határozza meg.
5-3. A Sajtószakszervezet alkalmazottai fölött a munkáltatói jogokat az ügyvezető társelnök gyakorolja.

6. A SAJTÓSZAKSZERVEZET ANYAGI ALAPJAI

6-1. A Sajtószakszervezet működési költségeit az alapszervezetek tagdíjbevételeinek a központot megillető részéből, valamint a cél szerinti tevékenység feltételeinek biztosítása érdekében végzett gazdasági-vállalkozási tevékenység bevételeiből fedezi.
6-2. A tagdíj megoszlásáról ezen Alapszabály 4.5.8. pontja rendelkezik. Egyes kampányfeladatoknál az alapszervezeti hozzájárulás mértékét az elnökség határozza meg. Ez a hozzájárulás összességében éves szinten nem lehet ma-gasabb az alapszervezeteknél maradó egyhavi tagdíjhányad 50 százalékánál.
6-3. Az elszámolást és a következő évi költségvetést minden évben a választmány elé kell terjeszteni. A gazdálkodási év elteltével a bevételek és kiadások alakulásáról tájékoztatni kell a Sajtószakszervezet tagságát.

7. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
7-l. Minden, ezen Alapszabályban nem szabályozott kérdésre az egyesülési jog-ról szóló 1989. évi II. törvény előírásai az irányadók.
7-2. Ezen Alapszabályt a Sajtószakszervezet V. kongresszusa hagyta jóvá. Ezzel egyidejűleg a Sajtószakszervezet eddig elfogadott, illetőleg módosított Alapszabálya hatályát veszti.

Balatonszemes, 2009. május 22–23.